Luka 14

1 Sabbath a pha vaengah Jesuh tah Pharisee boeilu pakhat im ah buh ca la cet. Te vaengah amah te a om thil uh tih a dawn uh.

Történt, amikor bement a farizeusok egyik vezetőjének házába szombaton ebédelni, azok figyelték őt.

2 Te vaengah hlang pakhat bungthung aka khueh te a hmaiah pakcak a pawk pah.

És íme, egy vízkóros ember volt előtte.

3 Te dongah Jesuh loh olming rhoek neh Pharisee rhoek te a doo tih a voek vaengah, “Sabbath hnin ah tloh hoeih sak ham tueng a, a tueng moenih a?” a ti nah.

Ekkor Jézus megszólalt, és megkérdezte a törvénytudóktól és farizeusoktól: „Szabad-e szombatnapon gyógyítani?“

4 Tedae amih loh a hil a phah uh dongah a hoeih sak hlang te a mawt tih a tueih.

Azok pedig hallgattak. Erre megfogta azt, meggyógyította és elbocsátotta.

5 Te phoeiah amih te, “Na ca mai khaw, vaito mai khaw tangrhom ah aka cungku te, Sabbath hnin ah pahoi a doek moenih a?” a ti nah.

Nekik pedig ezt mondta: „Ki az közületek, akinek szamara vagy ökre szombatnapon kútba esik, és nem húzza ki azt azonnal?“

6 Tedae te te oelh uh thai pawh.

De azok nem tudtak erre mit felelni.

7 Hmuensang te mat a laehdawn tih aka tuek, a cael rhoek te nuettahnah a thui pah.

Egy példázatot is mondott a meghívottaknak, amikor észrevette, hogyan válogatják a főhelyeket. Ezt mondta nekik:

8 Te vaengah amih te, “Yuluei kung la hlang khat khat loh n'khue uh vaengah, hmuensang ah ngol uh boeh, anih loh a khue te nang lakah a khoelh la vik om ve.

„Amikor valaki lakodalomba hív, ne ülj a főhelyre, mert talán nálad nagyobb tiszteletben álló embert is meghívott.

9 Te vaengah nang neh anih aka khue te ha pawk vetih nang te, ' Anih he hmuen pae dae,’ a ti ni. Te vaengah yah te na poh van vetih a hmuen hnukkhueng te na dang ni.

És odamegy az, aki mind téged, mind azt meghívta, ezt mondja majd neked: Engedd át ennek a helyet! És akkor szégyenkezve az utolsó helyre fogsz ülni.

10 Te dongah n'khue vaengah cet lamtah hnukkhueng hmuen ah ngol. Te daengah ni nang aka khue te ha pawk vaengah nang te, ' Paya aw, thoo hang dae,’ a ti vetih na taengkah aka ngol rhoek boeih taengah nang hamla thangpomnah a om eh.

Hanem ha meghívnak, menj el, és ülj le az utolsó helyre, hogy amikor odamegy, aki téged meghívott, ezt mondja neked: Barátom, ülj feljebb! Akkor becsületed lesz azok előtt, akik veled együtt ülnek.

11 Amah aka pomsang boeih tah tlarhoel vetih amah aka tlarhoel tah a pomsang ni,” a ti nah.

Mert mindenki, aki magát felmagasztalja, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.“

12 Te phoeiah amah aka khue te khaw, “Buhkoknah neh hlaembuh na saii vaengah, na paya, na manuca, na huiko, na imben kuirhang rhoek te khue boeh. Amih loh namah te n'buhung van vetih kutthungnah loh namah taengla ha thoeng ve.

Szólt akkor annak is, aki őt meghívta: „Amikor ebédet vagy vacsorát készítesz, ne barátaidat, testvéreidet, rokonaidat, gazdag szomszédaidat hívd meg, hogy majd azok is viszonzásul meghívjanak téged.

13 Tedae buhloei na tael vaengah khodaeng, kut ngun kho ngun, aka khaem, mikdael te khue.

Hanem amikor lakomát készítesz, hívd meg a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat, vakokat,

14 Yoethen la na om bitni, nang n'sah ham te khueh pawt cakhaw aka dueng rhoek kah thohkoepnah dongah nang ham a sah bitni,” a ti nah.

és boldog leszel, mert azok nem tudják viszonozni, de majd viszonozzák neked az igazak feltámadásakor.“

15 A yaak uh vaengah aka ngol rhoek khuikah pakhat loh, “Yoethen long te tah Pathen kah ram ah buh a caak ni,” a ti nah.

Amikor ezeket meghallotta valaki, aki vele együtt ült, ezt mondta neki: „Boldog az, aki kenyeret eszik Isten országában.“

16 Anih te khaw Jesuh loh, “Hlang pakhat loh hlaembuh muep a thong tih hlang muep a khue.

Ő pedig ezt mondta annak: „Egy ember nagy vacsorát készített, és sokakat meghívott.

17 Hlaembuh tue ah tah a sal te a khue rhoek taengla a tueih tih, 'Ham paan uh laeh, sikim la om coeng,’ a ti nah.

És elküldte szolgáját a vacsora idején, hogy mondja meg a meghívottaknak: Jöjjetek, mert már minden kész!

18 Tedae a bangtlang la boeih a thaanah uh tih, lamhma kah loh, ' Lo ka lai tih aka hip la caeh ham a kueknah la ka om. Namah taengah kam bih mai eh, om mai saeh, kai tah ng'rhoe mai,’ a ti nah.

És mindnyájan egyformán kezdték magukat kimenteni. Az első ezt mondta neki: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy megnézzem, kérlek téged, ments ki engem!

19 Pakhat loh, ' Vaito a rhoi panga ka lai tih, nainong ham ka cet ni, Namah taengah kam bih mai eh, om mai saeh, kai tah ng'hoep mai,’ a ti nah.

A másik ezt mondta: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat kipróbáljam, kérlek téged, ments ki engem!

20 Pakhat bal loh, ' Yuu ka loh tih ka lo ham coeng mahpawh,’ a ti nah.

Megint egy másik ezt mondta: Most nősültem, és azért nem mehetek.

21 Te dongah sal te a pawkvaengah tah a boeipa taengla a puen pah. Te vaengah imkung tah kosi a hong tih a sal te, ' Khopuei kah toltung neh imhlai laklo ah a loe la cet lamtah, khodaeng, a kut a kho aka ngun, mikdael, aka khaem te pahoi hang khuen,’ a ti nah.

Amikor a szolga hazament, megmondta ezeket az ő urának. Akkor megharagudott a gazda, és ezt mondta szolgájának: Eredj hamar a város utjaira, és utcáira és hozd be ide a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat és vakokat.

22 Sal loh, ' Boeipa, nan tueih bangla ka saii coeng dae a hmuen om pueng,’ a ti nah.

És szólt a szolga: Uram, meglett, amint parancsoltad, és mégis van hely.

23 Te dongah boei loh sal taengah, 'Khohla longpuei neh vongtung taengah khaw cet lamtah ha kun ham tanolh dae, te daengah ni ka im ah hlang a bae eh.

Akkor ezt mondta az úr a szolgának: Eredj el az utakra és a kerítésekhez, és kényszeríts bejönni mindenkit, hogy megteljék az én házam.

24 Nangmih taengah ka thui coeng, ka khue hlang rhoek loh kai kah hlaembuh ten uh boel saeh,’ a ti nah,” te a thui pah.

Mert mondom nektek, hogy azok közül, akiket meghívtam, senki sem kóstolja meg a vacsorámat.“

25 Jesuh te hlangping loh muep a puei hatah, amih taengla mael tih,

Nagy sokaság ment vele, és amikor megfordult, ezt mondta nekik:

26 “Khat khat te kai taengla ha lo vaengah a napa neh a manu, a yuu neh a ca, pacaboeina neh tanu takhong, amah kah a hinglu khaw a toeng thil bal pawt atah ka hnukbang la om ham a coeng moenih.

„Ha valaki hozzám jön, és meg nem gyűlöli az atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvérét és nőtestvérét, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom.

27 Amah kah thinglam a koh pawt ah kai hnukla aka lo te tah ka hnukbang la om ham a coeng moenih.

És aki nem hordozza keresztjét, és nem jön utánam, nem lehet az én tanítványom.

28 Nangmih khui lamkah loh imsang sak ham aka ngaih te unim? Lamhma la ngol tih a hnonah te a tae moenih a? Imcoeng ham khueh mai cakhaw?

„Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és először nem ül le, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy van-e, amiből befejezze?

29 A khoengim a sut tih coeng thai pawt koinih aka hmu boeih loh anih te pahoi a tamdaeng ni.

Nehogy, miután fundamentumot vetett, és nem tudja befejezni, csúfolni kezdje őt mindenki, aki csak látja.

30 hlang loh sak hamla a tong dae a coeng thai moenih,’ a ti uh ta.

És ezt mondják: Ez az ember elkezdte az építkezést, de nem tudta befejezni!

31 Mebang manghai khaw manghai pakhat te a noem tih ni caem la a caeh. Te vaengah ngol lamhma tih a doe ham te thawng rha a om thai atah anih te thawng kul neh paan thil ham a moeh moenih a?

Vagy ha egy király, amikor háborúba megy, hogy egy másik királlyal harcba szálljon, nem ül-e le először tanácskozni, hogy tízezerrel szembeszállhat-e azzal, aki húszezerrel jön ellene?

32 Te pawt koinih voelh a om vaengah rhoepnah ham laipai a tueih vetih a dawt ni.

Mert különben, amikor az még távol van, követséget küld, és megkérdezi a békefeltételeket.

33 Te dongah nangmih boeih khaw, a khuehtawn boeih aka hlah pawt te tah ka hnukbang la om ham a coeng moenih.

Így tehát, ha valaki búcsút nem vesz minden vagyonától, nem lehet az én tanítványom.

34 Lungkaeh khaw tui, tedae lungkaeh te khaw a dap atah ba nen lae a hlihlim sak eh?

Jó a só, de ha a só ízét veszti, mivel sózzák meg?

35 Laimen ham khaw om pawt tih, aek lam khaw hoeikhang laklo pawt dongah phawn a voeihuh. Yaak nah hna aka khueh rhoek loh yaa uh,” a ti nah.

Sem a földre, sem a trágyára nem alkalmas, tehát kidobják. Akinek van füle a hallásra, hallja!“