诗篇 108

1 大卫的诗歌。 神啊，我心坚定； 我口要唱诗歌颂！

Ének. Dávid zsoltára. Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is kész.

2 琴瑟啊，你们当醒起！ 我自己要极早醒起！

Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!

3 耶和华啊，我要在万民中称谢你， 在列邦中歌颂你！

Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!

4 因为，你的慈爱大过诸天； 你的诚实达到穹苍。

Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!

5 神啊，愿你崇高过于诸天！ 愿你的荣耀高过全地！

Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!

6 求你应允我们，用右手拯救我们， 好叫你所亲爱的人得救。

Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!

7 神已经指着他的圣洁说： 我要欢乐；我要分开示剑， 丈量疏割谷。

Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.

8 基列是我的； 玛拿西是我的； 以法莲是护卫我头的； 犹大是我的杖；

Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm.

9 摩押是我的沐浴盆； 我要向以东抛鞋； 我必因胜非利士呼喊。

Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.

10 谁能领我进坚固城？ 谁能引我到以东地？

Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?

11 神啊，你不是丢弃了我们吗？ 神啊，你不和我们的军兵同去吗？

Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?

12 求你帮助我们攻击敌人， 因为人的帮助是枉然的。

Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség!

13 我们倚靠 神才得施展大能， 因为践踏我们敌人的就是他。

Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket.