箴言 29

1 人屢次受責罰，仍然硬着頸項； 他必頃刻敗壞，無法可治。

A feddés embere, a ki megkeményíti nyakát, hirtelen fog megtöretni és nincs gyógyulás.

2 義人增多，民就喜樂； 惡人掌權，民就歎息。

Midőn sokasodnak az igazak, örül a nép; de midőn uralkodik a gonosz, nyög a nép.

3 愛慕智慧的，使父親喜樂； 與妓女結交的，卻浪費錢財。

Ember, ki bölcsességet szeret, megörvendezteti atyját, de a ki parázna nőkkel társul, elveszíti a vagyont.

4 王藉公平，使國堅定； 索要賄賂，使國傾敗。

A király jog által fennállást ad az országnak, de az adók embere lerombolja.

5 諂媚鄰舍的， 就是設網羅絆他的腳。

Férfi, ki hízeleg felebarátjának, hálót terít ki lábainak.

6 惡人犯罪，自陷網羅； 惟獨義人歡呼喜樂。

Rossz ember büntettében tőr van, de az igaz ujjong és örül.

7 義人知道查明窮人的案； 惡人沒有聰明，就不得而知。

Ismeri az igaz a szegények jogát, a gonosz nem érti meg a tudást.

8 褻慢人煽惑通城； 智慧人止息眾怒。

A csúfolás emberei fölszítják a várost, de a bölcsek lecsillapítják a haragot.

9 智慧人與愚妄人相爭， 或怒或笑，總不能使他止息。

Bölcs ember, ki pörösködik oktalan emberrel, akár háborog, akár mosolyog, nincs nyugta.

10 好流人血的，恨惡完全人， 索取正直人的性命。

A vérontás emberei gyűlölik a gáncstalant, és az egyenesek gondoskodnak lelkükről.

11 愚妄人怒氣全發； 智慧人忍氣含怒。

Egész indulatát szabadon engedi a balga, de a bölcs utoljára lecsendesíti.

12 君王若聽謊言， 他一切臣僕都是奸惡。

Uralkodó, ki hazug szóra figyel, annak szolgái mind gonoszok.

13 貧窮人、強暴人在世相遇； 他們的眼目都蒙耶和華光照。

Szegény és elnyomás embere találkoztak, mindkettejük szemeinek megvilágosítója az Örökkévaló.

14 君王憑誠實判斷窮人； 他的國位必永遠堅立。

Király, ki igazsággal ítéli a szegényeket, annak trónja mindenkorra megszilárdul.

15 杖打和責備能加增智慧； 放縱的兒子使母親羞愧。

Vessző és intés bölcsességet ad, de a szabadjára eresztett fiú szégyent hoz anyjára.

16 惡人加多，過犯也加多， 義人必看見他們跌倒。

Midőn megsokasodnak a gonoszok, sokasodik a bűn, de az igazak meglátják elestüket.

17 管教你的兒子，他就使你得安息， 也必使你心裏喜樂。

Fenyítsd fiadat és nyugalmat ad neked, és gyönyöröket szerez lelkednek.

18 沒有異象，民就放肆； 惟遵守律法的，便為有福。

Látomás nélkül elvadul a nép, de a ki megőrzi a tant, boldog az!

19 只用言語，僕人不肯受管教； 他雖然明白，也不留意。

Szavak által nem okul a szolga, mert érti ugyan, de nincs felelet.

20 你見言語急躁的人嗎？ 愚昧人比他更有指望。

Láttál embert, ki hirtelenkedik beszédében; inkább van a balgának reménye, mint neki.

21 人將僕人從小嬌養， 這僕人終久必成了他的兒子。

Ki elkényezteti ifjúkortól fogva szolgáját, a végén az úrfivá lesz.

22 好氣的人挑啟爭端； 暴怒的人多多犯罪。

Haragos ember viszályt gerjeszt, és indulatos embernél sok a bűntett.

23 人的高傲必使他卑下； 心裏謙遜的，必得尊榮。

Az ember büszkesége megalázza őt, de az alázatos lelkű szert tesz tiszteletre.

24 人與盜賊分贓，是恨惡自己的性命； 他聽見叫人發誓的聲音，卻不言語。

Ki tolvajjal osztozkodik, gyűlöli a lelkét; esküt hall, de nem vallhat.

25 懼怕人的，陷入網羅； 惟有倚靠耶和華的，必得安穩。

Az ember rettegése tőrt szerez, de ki az Örökkévalóban bízik, megótalmaztatik.

26 求王恩的人多； 定人事乃在耶和華。

Sokan keresik fel az uralkodó színét, de az Örökkévalótól van az ember igaza.

27 為非作歹的，被義人憎嫌； 行事正直的，被惡人憎惡。

Az igazak utálata a jogtalanság embere és a gonosznak utálata az egyenes útu.