Joshua 11
1 And whe Iabin King of Hazor had heard this, then he sent to Iobab King of Madon, and to the king of Shimron, and to the king of Achshaph,
Mikor pedig meghallotta ezt Jábin, Hásornak királya, külde Jobábhoz, Mádonnak királyához, és Simronnak királyához, és Aksáfnak királyához,
2 And vnto the Kings that were by ye North in the mountaines and plaines toward the Southside of Cinneroth, and in the valleys, and in the borders of Dor Westward,
És azokhoz a királyokhoz, a kik laknak vala észak felé a hegységben, és a pusztában Kinneróttól délre, és a síkságon, és Dór magaslatain a tenger felé;
3 And vnto the Canaanites, both by East, and by West, and vnto the Amorites, and Hittites, and Perizzites, and Iebusites in the mountaines, and vnto the Hiuites vnder Hermon in the land of Mizpeh.
A Kananeushoz napkelet és napnyugat felé, és az Emoreushoz, a Khittheushoz, a Perizeushoz, a Jebuzeushoz a hegyek közé, és a Khivveushoz a Hermon alá, Mispának földére.
4 And they came out and all their hostes with them, many people as the sande that is on the sea shore for multitude, with horses and charets exceeding many.
És kijövének ők és velök az ő egész táboruk, sok nép, olyan sok, mint a fövény, a mely a tenger partján van, és igen sok ló és szekér.
5 So all these Kings met together, and came and pitched together at the waters of Merom, for to fight against Israel.
És összegyülének mindezek a királyok, és megindulának, és táborba szállának együttesen Méromnak vizeinél, hogy hadakozzanak Izráel ellen.
6 Then the Lord sayd vnto Ioshua, Be not afrayd for them: for to morowe about this time will I deliuer them all slaine before Israel: thou shalt hough their horses, and burne their charets with fire.
Ekkor monda az Úr Józsuénak: Ne félj tőlök, mert holnap ilyenkorra mindnyájokat átdöfötten vetem az Izráel elé; lovaikat bénítsd meg, szekereiket pedig égesd meg tűzzel.
7 Then came Ioshua and al the men of warre with him against them by the waters of Merom suddenly, and fell vpon them.
Elméne azért Józsué és vele az egész hadakozó nép azok ellen a Mérom vizeihez nagy hirtelen, és reájok rohanának.
8 And the Lord gaue them into the hand of Israel: and they smote them, and chased them vnto great Zidon, and vnto Misrephothmaim, and vnto the valley of Mizpeh Eastward, and smote them vntill they had none remaining of them.
És adá őket az Úr Izráelnek kezébe, és verék őket és űzék őket egészen a nagy Sidonig és Miszrefót-Majimig, és Mispának völgyéig napkelet felé, és leverék őket annyira, hogy senki sem maradt közülök életben.
9 And Ioshua did vnto them as the Lord bade him: he houghed their horses, and burnt their charets with fire.
És úgy cselekedék velök Józsué, a mint megmondotta vala néki az Úr: az ő lovaikat megbénítá, szekereiket pedig tűzzel égeté el.
10 At that time also Ioshua turned backe, and tooke Hazor, and smote the King thereof with the sword: for Hazor before time was the head of all those kingdomes.
Majd visszafordula Józsué ugyanazon időben és bevevé Hásort, királyát pedig fegyverrel megölé (Hásor ugyanis mindezeknek az országoknak feje volt az előtt);
11 Moreouer, they smote all the persons that were therein with the edge of the sworde, vtterly destroying all, leauing none aliue, and hee burnt Hazor with fire.
És levágának minden lelket, a mely benne vala, megölvén őket fegyver élével; nem maradt meg egy élő sem; Hásort pedig tűzzel égeté meg.
12 So all ye cities of those Kings, and all the kings of them did Ioshua take, and smote them with the edge of the sword, and vtterly destroyed them, as Moses the seruant of the Lord had commanded.
És e királyoknak minden városát és minden királyukat is meghódoltatá Józsué, és megölé őket fegyver élével, kipusztítván őket, a mint megparancsolta vala Mózes, az Úrnak szolgája.
13 But Israel burnt none of the cities that stoode still in their strength, saue Hazor onely, that Ioshua burnt.
Csak épen azokat a városokat nem égeté meg Izráel, a melyek halmokon állottak vala, kivéve Hásort, egyedül ezt égeté meg Józsué.
14 And all the spoyle of these cities and the cattel the children of Israel tooke for their praye, but they smote euery man with the edge of the sword vntill they had destroyed them, not leauing one aliue.
És e városoknak minden zsákmányolni valóját, és a barmokat is magoknak zsákmányolák el Izráel fiai; csak az embereket hányák mind fegyver élére, míglen kipusztíták őket. Nem hagytak meg egy élőt sem.
15 As the Lord had commanded Moses his seruant, so did Moses commande Ioshua, and so did Ioshua: he left nothing vndone of all that the Lord had commanded Moses.
A mint parancsolt az Úr Mózesnek, az ő szolgájának, úgy parancsolt Mózes Józsuénak, és úgy cselekedék Józsué, semmit el nem hagyott mindabból, a mit az Úr parancsolt vala Mózesnek.
16 So Ioshua tooke all this land of the mountaines, and all the South, and all the lande of Goshen, and the lowe countrey, and the plaine, and the mountaine of Israel, and the lowe countrey of the same,
És elfoglalá Józsué mindazt a földet, a hegységet, az egész déli vidéket, az egész Gósen földét, úgy a síkságot, mint a pusztát, és Izráel hegyét és annak síkságát.
17 From the mount Halak, that goeth vp to Seir, euen vnto Baal-gad in the valley of Lebanon, vnder mount Hermon: and all their Kings he tooke, and smote them, and slewe them.
A kopasz hegytől fogva, a mely Szeír felé emelkedik, egészen Baál-Gádig, a Libanon völgyében, a Hermon hegye alatt; királyaikat pedig mind elfogá és megveré és megölé őket.
18 Ioshua made warre long time with all those Kings,
Sok napon át viselt hadat Józsué mindezekkel a királyokkal.
19 Neither was there any citie that made peace with the children of Israel, saue those Hiuites that inhabited Gibeon: all other they tooke by battell.
Nem volt város, a mely békességre lépett volna Izráel fiaival, kivéve a Gibeonban lakó Khivveusokat; haddal vették azt meg mind.
20 For it came of the Lord, to harden their heartes that they shoulde come against Israel in battell to the intent that they shoulde destroye them vtterly, and shewe them no mercie, but that they shoulde bring them to nought: as the Lord had commanded Moses.
Mert az Úrtól volt az, hogy megkeményítvén szíveiket, haddal menjenek Izráel ellen, hogy eltörölje őket; hogy ne legyen nékik irgalom, hanem hogy elpusztítsa őket, a mint megparancsolta vala az Úr Mózesnek.
21 And that same season came Ioshua, and destroyed the Anakims out of the mountaines: as out of Hebron, out of Debir, out of Anab, and out of all the mountaines of Iudah, and out of all the mountaines of Israel: Ioshua destroyed them vtterly with their cities.
Majd elméne Józsué ez időben, és kiirtá az Anákokat a hegyek közül Hebronból, Debirből, Anábból és Júdának minden hegyéből, és Izráelnek minden hegyéből; városaikkal együtt törlé el őket Józsué.
22 There was no Anakim left in the lande of the children of Israel: onely in Azzah, in Gath, and in Ashdod were they left.
Nem maradtak Anákok Izráel fiainak földén, csak Gázában, Gáthban és Asdódban hagyattak meg.
23 So Ioshua tooke the whole land, according to all that the Lord had saide vnto Moses: and Ioshua gaue it for an inheritance vnto Israel according to their portion through their tribes: then the land was at rest without warre.
Elfoglalá azért Józsué az egész földet egészen úgy, a mint az Úr mondotta vala Mózesnek, és adá azt Józsué örökségül Izráelnek, osztályrészeikhez képest, nemzetségeik szerint. A föld pedig megnyugovék a harcztól.
