Psalms 141

1 A Psalm by David. LORD, I have called on you. Come to me quickly! Listen to my voice when I call to you.

Dávid zsoltára. Uram! hívlak téged: siess én hozzám; figyelmezz szavamra, mikor hívlak téged.

2 Let my prayer be set before you like incense; the lifting up of my hands like the evening sacrifice.

Mint jóillatú füst jusson elődbe imádságom, s kezem felemelése estvéli áldozat legyen.

3 Set a watch, LORD, before my mouth. Keep the door of my lips.

Tégy Uram závárt az én szájamra; őriztessed az én ajkaim nyílását!

4 Don’t incline my heart to any evil thing, to practise deeds of wickedness with men who work iniquity. Don’t let me eat of their delicacies.

Ne engedd szívemet rosszra hajlani, hogy istentelenül ne cselekedjem a gonosztevő emberekkel egybe; és ne egyem azoknak kedvelt ételéből!

5 Let the righteous strike me, it is kindness; let him reprove me, it is like oil on the head; don’t let my head refuse it; Yet my prayer is always against evil deeds.

Ha igaz fedd engem: jól van az; ha dorgál engem: mintha fejem kenné. Nem vonakodik fejem, sőt még imádkozom is értök nyavalyájokban.

6 Their judges are thrown down by the sides of the rock. They will hear my words, for they are well spoken.

Ha sziklához paskoltatnak az ő bíráik, akkor hallgatják az én beszédeimet, mert gyönyörűségesek.

7 “As when one ploughs and breaks up the earth, our bones are scattered at the mouth of Sheol.” (Sheol h7585)

Mint a ki a földet vágja és hányja, úgy szóratnak szét csontjaik a Seol torkában. (Sheol h7585)

8 For my eyes are on you, LORD, the Lord. I take refuge in you. Don’t leave my soul destitute.

De az én szemeim, Uram Isten, rajtad csüggenek; hozzád folyamodom: ne oltsd el életemet!

9 Keep me from the snare which they have laid for me, from the traps of the workers of iniquity.

Őrizz meg a tőrtől, a mit elém hánytak, és a gonosztevőknek hálóitól!

10 Let the wicked fall together into their own nets while I pass by.

Essenek az álnokok saját tőreikbe; míg én egyben általmegyek!