Psaumes 18
1 Au chef des chantres. Par le serviteur de l’Eternel, David, qui prononça en l’honneur du Seigneur les paroles de ce cantique, lorsque l’Eternel l’eut délivré de la main de tous ses ennemis et de la main de Saül. Il dit: Je t’aime, ô Eternel, qui es ma force!
A karmesternek. Az Örökkévaló szolgájától, Dávidtól; a ki elmondta az Örökkévalónak ez ének szavait, a mely napon megmentette őt az Örökkévaló mind az ellenségei kezéből és Sául kezéből. Mondta: Szeretlek, Örökkévaló, én erőm!
2 Seigneur, tu es mon rocher et ma forteresse, un libérateur pour moi; mon Dieu tutélaire en qui je m’abrite, mon bouclier, mon puissant sauveur, mon rempart!
Az Örökkévaló szírtem és váram és megszabadítóm, Istenem, sziklám, kiben menedékem van, paizsom, üdvöm szarúja, mentsváram!
3 Gloire, m’écrié-je, à l’Eternel, et je suis délivré de mes ennemis!
A dicséretest szólítom, az Örökkévalót, és elleneimtől megsegíttetem.
4 Déjà m’enveloppaient les liens de la mort, les torrents de la perdition me faisaient frémir;
Körülfogtak halálnak kötelei, vésznek árjai ijesztettek;
alvilágnak kötelei környékeztek, elém kerültek a halálnak tőrei. (Sheol h7585)
6 Dans ma détresse, j’invoque le Seigneur, je fais appel à mon Dieu; de son sanctuaire il entend ma voix, mon cri est monté à ses oreilles.
Szorultságomban szólítom az Örökkévalót és Istenemhez fohászkodom; hallja templomából szavamat, fohászom eléje jut, füleibe.
7 Soudain la terre oscille et tremble, les fondements des montagnes sont ébranlés, secoués par la colère de Dieu.
Ingott, rengett a föld, a hegyek alapjai megreszkettek, meginogtak, mert haragra lobbant.
8 Des vapeurs s’exhalent, signe de son courroux; de sa bouche sort un feu dévorant, jaillissent de brûlantes étincelles.
Füst szállott fel orrából és tűz emésztett a szájából, parázs izzott belőle.
9 Il incline les cieux et descend; sous ses pieds une brume épaisse.
meghajtotta az eget és leszállt, s ködhomály lábai alatt.
10 Porté sur les chérubins, il vole, il plane sur les ailes du vent.
Kérubra űlt és repült; suhant a szélnek szárnyain.
11 Des ténèbres il se fait une mystérieuse retraite, il s’enveloppe, comme d’un pavillon, des eaux obscures, d’opaques nuages.
Sötétséget tett rejtekévé, maga körül sátoráúl, vizek sötétjét, fellegek sűrűjét.
12 De l’éclat qui l’entoure s’élancent ses nuées, la grêle et des flammes ardentes.
A fénytől őelőtte elvonúltak felhői – jégeső és tűzparazsak.
13 Il tonne dans les cieux, l’Eternel, le Dieu suprême fait entendre sa voix, la grêle et les flammes ardentes.
Égben dörgött az Örökkévaló, s a legfelsőbb adja hangját – jégesőt és tűzparazsat.
14 Il décoche ses flèches et il les disperse, il lance des éclairs et les frappe de stupeur.
Küldte nyilait és szétszórta őket, villámokat lőtt és megzavarta őket.
15 Le lit des fleuves s’est découvert, les fondements de la terre ont été mis à nu, à ta voix impérieuse, ô Eternel, au souffle du vent de ta colère.
Meglátszottak a vizeknek medrei, feltárúltak a vi1ág alapjai, dorgálásodtól, oh Örökkévaló, orrod fuvallatának leheletétől.
16 Il étend d’en haut sa main, me saisit, me retire du sein des grandes eaux;
Lenyúl a magasból, megfog engem, kihúz engem nagy vizekből.
17 il me délivre de mon puissant ennemi, de mes adversaires trop forts pour moi.
Megment hatalmas ellenemtől, és gyűlölőimtől, mert erősbek nálam.
18 Ils étaient à l’affût de mes malheurs, mais l’Eternel a été mon appui.
Elém törtek balsorsom napján, de az Örökkévaló támaszom volt.
19 Il m’a mis au large, m’a sauvé parce qu’il m’aime.
Kivezetett engem tágas térre, kiragadott, mert kedvelt engem.
20 Le Seigneur me traite selon ma droiture, il récompense la pureté de mes mains.
Cselekszik velem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint viszonoz nekem.
21 C’Est que je suis fidèle aux voies du Seigneur, jamais je n’ai trahi mon Dieu.
Mert megőriztem az Örökkévaló útjait és nem tértem el gonoszúl Istenemtől;
22 Toutes ses lois me sont présentes, ses statuts, je ne m’en écarte point.
mert ítéletei mind előttem vannak, és törvényeit nem távolítom el magamtól.
23 Attaché à lui sans réserve, je me suis tenu en garde contre mes fautes.
Gáncstalan voltam ő vele: őrizkedtem bűnömtől.
24 Oui, le Seigneur m’a rémunéré selon ma droiture, selon la pureté de mes mains, dont ses yeux sont témoins.
S viszonzott nekem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint szemei előtt.
25 Tu te montres aimant pour qui t’aime, loyal envers l’homme loyal,
Kegyessel kegyesen bánsz, gáncstalan férfiúval gáncstalanúl;
26 sincère avec les cœurs purs, mais artificieux avec les pervers!
megtisztúlttal tisztán bánsz, fonákkal ferdén.
27 Oui, tu viens en aide à un peuple humilié, et tu abaisses les yeux hautains.
Mert te a szegény népet megsegíted és a büszke szemeket leslázod.
28 Oui, tu fais briller ma lumière! L’Eternel, mon Dieu, illumine mes ténèbres.
Mert te világíttatod mécsesemet, az Örökkévaló, én Istenem fénynyé teszi sötétségemet.
29 Soutenu par lui, j’attaque un bataillon; grâce à mon Dieu, j’escalade un rempart.
Mert veled rohanok meg csapatot, s Istenemmel ugrok fel falra.
30 Dieu puissant! parfaite est sa voie; la parole du Seigneur est infaillible, il est le bouclier de quiconque espère en lui.
Az Isten – gáncstalan az útja, az Örökkévaló szava salaktalan, paizsa ő mind a benne menedéket keresőknek.
31 Qui est Dieu, hormis l’Eternel? Qui un rocher tutélaire, si ce n’est notre Dieu?
Mert ki Isten az Örökkévalón kívűl, és ki a szikla Istenünkön kívűl.
32 Ce Dieu me ceint de force, et me fait suivre une voie parfaite.
Az Isten az, ki felövez engem erővel, és gáncstalanná tette útamat.
33 Il rend mes pieds agiles comme ceux des biches, et m’installe sur mes hauteurs.
Olyanná teszi lábaimat, mint az őzök, állnom enged magaslataimon.
34 Il instruit mes mains aux combats, mes bras à manier l’arc d’airain.
Karczra tanítja kezeimet, hogy érczíjjat ragadjanak karjaim.
35 Tu me prêtes le bouclier de ton secours, ta droite est mon appui, ta bienveillance fait ma supériorité.
Adtad nekem üdvödnek paizsát, jobbod támaszt engem, és nagygyá tesz a nyájasságod.
36 Tu donnes de l’aisance à mes pas, et empêches mes talons de chanceler.
Kitágítod léptemet én alattam, hogy meg ne tántorodjanak a bokáim.
37 Je poursuis mes ennemis, je les atteins; point de relâche que je ne les aie détruits.
Üldözöm ellenségeimet és útolérem, vissza se térek, míg el nem pusztítottam őket.
38 Je les abats, ils ne pourront plus se relever, ils gisent désormais à mes pieds.
Szétzúzom őket, hogy föl sem kelhetnek, elhullanak lábaim alatt.
39 C’Est toi qui m’as armé de vaillance pour la guerre, qui fais plier sous moi mes agresseurs;
Felöveztél erővel a karczra, legörnyeszted támadóimat alattam.
40 mes ennemis, tu les fais fuir devant moi, et mes adversaires, j’en fais justice.
Ellenségeimet háttal fordítottad felém, gyűlölőimet, hogy megsemmítsem.
41 Ils s’adressent, à bout de ressources, à l’Eternel…: point de réponse!
Fohászkodnak, de nincs segítő, az Örökkévalóhoz, de nem hallgatta meg őket.
42 Je les écrase comme la poussière qu’emporte le vent, comme la fange des rues, je les pulvérise.
Szétmorzsolom őket, mint port szél előtt, mint utczák sarát, kiürítem őket.
43 Tu me fais triompher des factions du peuple, tu me places à la tête des nations; des peuplades inconnues deviennent mes tributaires.
Megszabadítottál népnek küzdelmeitől, teszel engem nemzetek fejévé, nem-ismertem nép szolgál engem.
44 Au seul bruit de mon nom, ils se soumettent à moi, les fils d’un sol étranger me rendent hommage.
Fülhallásra engednek nekem, külföldnek fiai hízelegnek nekem.
45 Les fils de l’étranger perdent courage, ils tremblent au fond de leurs retraites.
Külföldnek fiai ellankadnak, remegve jönnek zárt helyeikből.
46 Vivant est le Seigneur, et béni mon rocher! Glorifié le Dieu qui me protège!
Él az Örökkévaló, áldva legyen a sziklám, magasztaltassék üdvöm Istene;
47 O Dieu, c’est toi qui me procures vengeance, qui fais tomber des peuples à mes pieds;
az Isten, ki nékem megtorlást enged és népeket alám hódoltat,
48 qui m’arraches à mes ennemis, me fais triompher de mes agresseurs, et échapper aux hommes de violence.
megszabadít ellenségeimtől, támadóim közül is fölemelsz, erőszaknak emberétől megmentesz.
49 Je te rends donc grâce, Seigneur, à la face des peuples, et je chante ta gloire,
Azért magasztallak a nemzetek közt, oh Örökkévaló, és nevednek hadd dallok;
50 ô toi qui assures de grandes victoires à ton roi, qui combles de bienfaits ton oint David et sa postérité à jamais!
ki nagygyá teszi királyának segítségét és kegyet mível fölkentjével, Dáviddal és magzatjával örökké.
