1 Corinthiens 2

1 Moi-même, mes frères, quand je suis venu chez vous, je ne suis pas venu vous annoncer le témoignage de Dieu avec le prestige de la parole et de la sagesse.

Én is, amikor hozzátok mentem atyámfiai, nem úgy mentem, hogy nagy ékesszólással vagy bölcsességgel hirdessem nektek az Isten bizonyságtételét,

2 Je n'ai pas jugé que je dusse savoir autre chose parmi vous que Jésus-Christ, et Jésus-Christ crucifié;

mert elhatároztam, hogy egyébről ne tudjak köztetek, csak Jézus Krisztusról, mégpedig a megfeszítettről.

3 et, personnellement, j'ai été, dans mes rapports avec vous, faible, craintif et tout tremblant.

És én erőtlenség, félelem és nagy rettegés között jelentem meg közöttetek.

4 Ma parole et ma prédication n'ont pas consisté en discours éloquents dictés par la sagesse, mais en une démonstration d'esprit et de puissance;

És az én beszédem és prédikálásom nem emberi bölcsesség megtévesztő szavaiból állt, hanem a Léleknek és erőnek megmutatásában,

5 afin que votre foi reposât, non sur la sagesse des hommes, mais sur la puissance de Dieu.

hogy a ti hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején nyugodjék.

6 Pourtant, c'est bien la sagesse que nous enseignons parmi les parfaits; une sagesse qui n'est pas celle de ce monde, ni des princes de ce monde, dont le règne va finir, (aiōn g165)

A (hitben) nagykorúak között mi is bölcsességet hirdetünk, de nem e világnak, sem e világ letűnt fejedelmeinek bölcsességét, (aiōn g165)

7 mais la sagesse mystérieuse de Dieu, ces plans cachés que Dieu, de toute éternité, avait arrêtés pour notre gloire. (aiōn g165)

hanem Istennek titkon való bölcsességét szóljuk, azt az elrejtettet, amelyet Isten öröktől fogva elrendelt a mi dicsőségünkre, (aiōn g165)

8 Nul des princes de ce monde ne l'a connue, car s'ils l'avaient connue, ils n'auraient pas crucifié le Seigneur de gloire; (aiōn g165)

amelyet e világ fejedelmei közül senki sem ismert fel, mert ha felismerték volna, nem feszítették volna meg a dicsőség Urát. (aiōn g165)

9 mais ce sont, comme il est écrit «des choses que l’oeil n'a point vues, que l’oreille n'a point entendues, et qui ne sont point montées à l’esprit de l’homme - des choses que Dieu a préparées pour ceux qui l'aiment.»

Hanem, amint meg van írva: „Amit szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg sem gondolt, azt készítette Isten az őt szeretőknek“.

10 Dieu nous les a révélées par son Esprit, car l'Esprit sonde tout, même les profondeurs de Dieu.

Nekünk azonban Isten kinyilatkoztatta az ő Lelke által, mert a Lélek mindent megvizsgál, még Isten mélységeit is.

11 Qui est-ce qui connaît ce qui est en l'homme, si ce n'est son esprit, qui est en lui? De même, nul n'a connu ce qui est en Dieu, que l'Esprit de Dieu.

Mert ki ismeri az ember gondolatait? Csak az embernek lelke, amely benne lakik. Azonképpen az Isten dolgait sem ismeri senki, csak az Isten Lelke.

12 Pour nous, nous avons reçu, non l'esprit du monde, mais l'Esprit qui vient de Dieu, afin que nous connaissions les grâces que Dieu nous a faites;

Mi pedig nem e világnak lelkét kaptuk, hanem az Istenből való Lelket, hogy megismerjük mindazt, amit Isten ajándékozott nekünk.

13 et nous en parlons, non avec des paroles qu'enseigne la sagesse humaine, mais avec celles que l'Esprit suggère, en exprimant les choses spirituelles dans un langage spirituel.

Ezeket prédikáljuk is, de nem emberi bölcsességből tanult szavakkal, hanem úgy, ahogy a Lélek tanít, lelkieknek lelkieket adva.

14 L'homme qui ne vit que de la vie animale, n'accueille pas les choses de l'Esprit de Dieu: elles sont pour lui une folie; et il ne peut les comprendre, parce qu'elles demandent à être jugées spirituellement.

A nem lelki ember pedig nem foghatja fel Isten Lelkének dolgait, mert bolondságnak tűnik neki, nem is érti, mert ezeket csak a Lélek szerint lehet elbírálni.

15 L'homme spirituel, au contraire, juge de tout, et lui-même n'est jugé par personne;

A lelki ember azonban mindent elbírál, de őt nem bírálja felül senki.

16 car «qui a connu la pensée du Seigneur, pour pouvoir l’instruire?» Pour nous, nous possédons la pensée de Christ.

Mert ugyan, „Ki ismerte meg az Úr gondolatait, hogy őt kioktathatná?“Mi pedig Krisztus gondolataiban részesülünk.