< Κατα Λουκαν 22 >

1 Ἤγγιζεν δὲ ἡ ἑορτὴ τῶν ἀζύμων ἡ λεγομένη πάσχα,
Mbe, omwanya gwe mikate jinu jitali na chifwibhya gwaliga nigufogela, inu yaliga nitogwa Ipasaka.
2 καὶ ἐζήτουν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ γραμματεῖς τὸ πῶς ἀνέλωσιν αὐτόν· ἐφοβοῦντο γὰρ τὸν λαόν.
Abhagabhisi bhakulu na bhandiki nibhayenja injila yo kumwita Yesu, kulwokubha bhaliga nibhobhaya abhanu.
3 εἰσῆλθεν δὲ (ὁ *k*) σατανᾶς εἰς Ἰούδαν τὸν (καλούμενον *N(k)O*) Ἰσκαριώτην ὄντα ἐκ τοῦ ἀριθμοῦ τῶν δώδεκα.
Shetani nengila munda ya Yuda Isikaliyote, unu ona aliga ali umwi wa bheeigisibhwa ekumi na bhabhili.
4 καὶ ἀπελθὼν συνελάλησεν τοῖς ἀρχιερεῦσιν καὶ (τοῖς *k*) στρατηγοῖς τὸ πῶς αὐτοῖς παραδῷ αὐτόν.
Yuda nagenda naloma na bhakulu bha bhagabhisi kutyo alamutula Yesu mumabhoko gebhwe.
5 καὶ ἐχάρησαν καὶ συνέθεντο αὐτῷ ἀργύριον δοῦναι.
Bhakondelewe, nibhalagana okumuyana jimpilya.
6 καὶ ἐξωμολόγησεν καὶ ἐζήτει εὐκαιρίαν τοῦ παραδοῦναι αὐτὸν ἄτερ ὄχλου αὐτοῖς.
Omwene ekilisishe, nayenja omwanya gwo kubhagwasha Yesu bhatabhao bhanu bhamfu.
7 Ἦλθεν δὲ ἡ ἡμέρα τῶν ἀζύμων ἐν ᾗ ἔδει θύεσθαι τὸ πάσχα.
Olusiku lwe mikate jinu jitalimo chifwibhya nilukinga, nibhusibhusi inama ya Pasaka isosibhwe.
8 καὶ ἀπέστειλεν Πέτρον καὶ Ἰωάννην εἰπών· πορευθέντες ἑτοιμάσατε ἡμῖν τὸ πάσχα ἵνα φάγωμεν.
Yesu nabhatuma Petelo na Yowana, naikati,”Mugende mujochiyenjela ebhilyo bhya Ipasaka koleleki chije chilye.”
9 οἱ δὲ εἶπαν αὐτῷ· ποῦ θέλεις (ἑτοιμάσωμεν; *NK(o)*)
Nibhamubhusha ati, “Naki anu owenda chikufulubhendele?”
10 ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς· ἰδοὺ εἰσελθόντων ὑμῶν εἰς τὴν πόλιν συναντήσει ὑμῖν ἄνθρωπος κεράμιον ὕδατος βαστάζων. ἀκολουθήσατε αὐτῷ εἰς τὴν οἰκίαν (εἰς *no*) (ἣν *N(k)O*) εἰσπορεύεται·
Nabhasubhya naikati,”Mutegeleshe, mbe mukengila mumusi, omuja obhonana no mulume etwikile echitumo echamanji kaja obhonana nemwe. Mumulubhe munyumba inu alengilamo.
11 καὶ ἐρεῖτε τῷ οἰκοδεσπότῃ τῆς οἰκίας· λέγει σοι ὁ διδάσκαλος· ποῦ ἐστιν τὸ κατάλυμα ὅπου τὸ πάσχα μετὰ τῶν μαθητῶν μου φάγω;
Mukamala mumubhwila ati kanya nyumba,”Omwiigisha kakubhwila ati,”Chilyaki echumba cha bhagenyi, anu ndalila Ipasaka na bheigisibhwa bhanu?”
12 κἀκεῖνος κἀκεῖνος ὑμῖν δείξει ἀνάγαιον μέγα ἐστρωμένον· ἐκεῖ ἑτοιμάσατε.
Kabholesha olusika lunu luli mwigolofa lunu lutegekele. Mukole amatayalisho omwo.”
13 ἀπελθόντες δὲ εὗρον καθὼς (εἰρήκει *N(k)O*) αὐτοῖς, καὶ ἡτοίμασαν τὸ πάσχα.
Kulwejo nibhagenda, nibhasanga bhuli chinu lwa kutyo abhabhwilie. Nibhakalakanja ebhilyo bhya Ipasaka.
14 καὶ ὅτε ἐγένετο ἡ ὥρα, ἀνέπεσεν καὶ οἱ (δώδεκα *K*) ἀπόστολοι σὺν αὐτῷ.
Omwanya gwejile gweya neyanja amwi na jintumwa jae.
15 καὶ εἶπεν πρὸς αὐτούς· ἐπιθυμίᾳ ἐπεθύμησα τοῦτο τὸ πάσχα φαγεῖν μεθ᾽ ὑμῶν πρὸ τοῦ με παθεῖν·
Neya nabhabhwila ati, “Nali nendele muno okulya Ipasaka inu amwi nemwe nichali kunyansibhwa.
16 λέγω γὰρ ὑμῖν ὅτι (οὐκέτι οὐκέτι *KO*) οὐ μὴ φάγω (ἐξ *k*) (αὐτὸ *N(k)O*) ἕως ὅτου πληρωθῇ ἐν τῇ βασιλείᾳ τοῦ θεοῦ.
Kulwokubha enibhabhwila ati, nitalilya nemwe nakatyali okukingila lunu ilikumila mu bhukama bha Nyamuanga.”
17 καὶ δεξάμενος ποτήριον εὐχαριστήσας εἶπεν· λάβετε τοῦτο καὶ διαμερίσατε (εἰς *no*) (ἑαυτούς· *N(k)O*)
Neya Yesu nagega echikombe, ejile amala okusima, naikati,”Mugege chinu, na mugabhane emwe kwe mwe.
18 λέγω γὰρ ὑμῖν· ὅτι οὐ μὴ πίω (ἀπὸ *NO*) (τοῦ *no*) (νῦν *NO*) ἀπὸ τοῦ (γενήματος *N(k)O*) τῆς ἀμπέλου ἕως (οὗ *N(k)O*) ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ ἔλθῃ.
Kulwokubha enibhabhwila ati, nitalinywa lindi amatwasho go mujabhibhu, okukingilanu obhukama bhwa Nyamuanga bhulija.”
19 Καὶ λαβὼν ἄρτον εὐχαριστήσας ἔκλασεν καὶ ἔδωκεν αὐτοῖς λέγων· τοῦτό ἐστιν τὸ σῶμά μου τὸ ὑπὲρ ὑμῶν διδόμενον· τοῦτο ποιεῖτε εἰς τὴν ἐμὴν ἀνάμνησιν.
Neya nagega omukate, ejile amala okusima, nagubhega, nabhayana, naikati, “Gunu ni mubhili gwani gunu gusosibhwe ingulu yemwe. Mukolega kutyo nimunyichuka anye.”
20 καὶ τὸ ποτήριον ὡσαύτως μετὰ τὸ δειπνῆσαι λέγων· τοῦτο τὸ ποτήριον ἡ καινὴ διαθήκη ἐν τῷ αἵματί μου τὸ ὑπὲρ ὑμῶν ἐκχυννόμενον.
Nagega echikombe kutyo kutyo okumala okulya ebhilyo bhya mungeta naikati,”Echikombe chinu niyo indagano inyaya mumanyinga gani, ganu agetika kulwemwe.
21 πλὴν ἰδοὺ ἡ χεὶρ τοῦ παραδιδόντος με μετ᾽ ἐμοῦ ἐπὶ τῆς τραπέζης.
Nawe mwiyangalile. Unu kandila iniku alyamwi nanye ku meja.
22 (ὅτι *N(k)O*) ὁ υἱὸς μὲν τοῦ ἀνθρώπου κατὰ τὸ ὡρισμένον πορεύεται· πλὴν οὐαὶ τῷ ἀνθρώπῳ ἐκείνῳ δι᾽ οὗ παραδίδοται.
Kulwokubha Omwana wa Adamu kagenda lwa kutyo alagiliwe. Nawe jilimubhona omunu oyo okutula kumwene Omwana wa Adamu kamulomela iniku!
23 καὶ αὐτοὶ ἤρξαντο συζητεῖν πρὸς ἑαυτοὺς τὸ τίς ἄρα εἴη ἐξ αὐτῶν ὁ τοῦτο μέλλων πράσσειν.
Nibhamba okubhushanya abhene kwa bhene niga mubhumwi bhwebhwe unu katula okola omusango ogwo.
24 Ἐγένετο δὲ καὶ φιλονεικία ἐν αὐτοῖς, τὸ τίς αὐτῶν δοκεῖ εἶναι μείζων.
Nigeya nijisokamo jimamba agati yebhwe niga unu keganilisibhwa kubha mukulu okukila bhona.
25 ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς· οἱ βασιλεῖς τῶν ἐθνῶν κυριεύουσιν αὐτῶν, καὶ οἱ ἐξουσιάζοντες αὐτῶν εὐεργέται καλοῦνται.
Nabhabhwila ati,”Abhakama bha bhanu bha maanga abhatungwa na bhanu bhali no bhuinga ingulu yebhwe, abhatungwa na bhalende na bhatungi.
26 ὑμεῖς δὲ οὐχ οὕτως, ἀλλ᾽ ὁ μείζων ἐν ὑμῖν (γινέσθω *N(k)O*) ὡς ὁ νεώτερος, καὶ ὁ ἡγούμενος ὡς ὁ διακονῶν.
Nawe kwemwe jiteile kubha kutyo. Mbe, unu kenda obhukulu mwimwe abhe lwo mutoto. Na unu katangasha abhe lwa unu kafulubhendela abhejabho.
27 τίς γὰρ μείζων, ὁ ἀνακείμενος ἢ ὁ διακονῶν; οὐχὶ ὁ ἀνακείμενος; ἐγὼ δὲ ἐν μέσῳ ὑμῶν εἰμι ὡς ὁ διακονῶν.
Kulwejo omukulu niga unu enyanjile kumeja tele unu kafulubhenda? Angu atali unu enyanjile kumeja? Nawe anye nili agati yemwe lwa unu kafulubhenda.
28 ὑμεῖς δέ ἐστε οἱ διαμεμενηκότες μετ᾽ ἐμοῦ ἐν τοῖς πειρασμοῖς μου.
Nawe emwe nimwe mwikomesishe okugendelela okubha nanye mumalegejo gani.
29 κἀγὼ κἀγὼ διατίθεμαι ὑμῖν καθὼς διέθετό μοι ὁ πατήρ μου βασιλείαν,
Enibhayana emwe obhukama, lwa kutyo Lata ananile anye obhukama,
30 ἵνα ἔσθητε καὶ πίνητε ἐπὶ τῆς τραπέζης μου ἐν τῇ βασιλείᾳ μου καὶ (καθήσεσθε *N(k)(o)*) ἐπὶ θρόνων τὰς δώδεκα φυλὰς κρίνοντες τοῦ Ἰσραήλ.
Koleleki mubhone okulya no kunywa kunenda yani mubhukama bhwani. Na mulinyanja kubhitebhe bhye chibhalo na mulamula nganda ekumi nebhili eja Isilaeli.
31 (Εἶπεν δὲ ὁ κύριος· *KO*) Σίμων Σίμων, ἰδοὺ ὁ σατανᾶς ἐξῃτήσατο ὑμᾶς τοῦ σινιάσαι ὡς τὸν σῖτον.
Simoni, Simoni, menyanti Shetani asabhilwe abhabhone koleleki abhasungule lwo bhulo.
32 ἐγὼ δὲ ἐδεήθην περὶ σοῦ ἵνα μὴ (ἐκλίπῃ *N(k)O*) ἡ πίστις σου. καὶ σύ ποτε ἐπιστρέψας στήρισον τοὺς ἀδελφούς σου.
Nawe nakusabhiwe, okwikilisha kwao kusige kusingwa. Nalibha wasubha lindi ubhakomeshe abhana bhanyu.”
33 ὁ δὲ εἶπεν αὐτῷ· κύριε, μετὰ σοῦ ἕτοιμός εἰμι καὶ εἰς φυλακὴν καὶ εἰς θάνατον πορεύεσθαι.
Petero namubhwila ati, “Lata Bhugenyi, nimaliliye okuja nawe mwibhoelo nolo kufwa ona.”
34 ὁ δὲ εἶπεν· λέγω σοι, Πέτρε, οὐ (μή *k*) (φωνήσει *N(k)O*) σήμερον ἀλέκτωρ (ἕως *N(k)O*) τρίς με ἀπαρνήσῃ (μή *k*) εἰδέναι.
Yesu nasubhya naikati,”Enikubhwila Petelo, inkokolomi ichali kukokolima ounyigana kwiya kasatu ati utakumenya.”
35 Καὶ εἶπεν αὐτοῖς· ὅτε ἀπέστειλα ὑμᾶς ἄτερ βαλλαντίου καὶ πήρας καὶ ὑποδημάτων, μή τινος ὑστερήσατε; οἱ δὲ εἶπαν· οὐθενός.
Yesu nabhabhwila ati, “Anu nabhatumile mutali na yela amwi chikapo che bhilyo amwi bhikwilya mwalebhelwe chinu chona chona?” Nibhamusubhyati ati, “uli.”
36 εἶπεν (δὲ *N(k)O*) αὐτοῖς· ἀλλὰ νῦν ὁ ἔχων βαλλάντιον ἀράτω, ὁμοίως καὶ πήραν· καὶ ὁ μὴ ἔχων (πωλησάτω *NK(o)*) τὸ ἱμάτιον αὐτοῦ καὶ (ἀγορασάτω *NK(o)*) μάχαιραν.
Mbe nabhabhwila ati, “Woli anu unu ali na jiela agege, owechikakapo che bhilyo nagege. Na unu atali na chigwato nagushe echifwalo chaye agule echigwato chimwi.
37 λέγω γὰρ ὑμῖν ὅτι (ἔτι *k*) τοῦτο τὸ γεγραμμένον δεῖ τελεσθῆναι ἐν ἐμοί, τὸ καὶ μετὰ ἀνόμων ἐλογίσθη. καὶ γὰρ (τὸ *N(K)O*) περὶ ἐμοῦ τέλος ἔχει.
Okubha enibhabhwila ati, gona ganu gandikilwe ingulu Yani ni bhusibhusi gakumile, Na agegibhwe lwo munu unu ali munyamusi we bhilagilo.'Kubha jinu jilagilwe ingulu yani echikumila.”
38 οἱ δὲ εἶπαν· κύριε, ἰδοὺ μάχαιραι ὧδε δύο. ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς· ἱκανόν ἐστιν.
Mbe nibhaikati, Latabhugenyi Lola galiwanu mapanga gabhili.”Nabhabhwila “geile”.
39 Καὶ ἐξελθὼν ἐπορεύθη κατὰ τὸ ἔθος εἰς τὸ ὄρος τῶν ἐλαιῶν. ἠκολούθησαν δὲ αὐτῷ καὶ οἱ μαθηταί (αὐτοῦ. *k*)
Bhejile bhamala ebhilyo bhya mungeta, Yes nauluka, nagenda kutyo aliga nakola Bhuli katungu nagenda kuchima cha Mujeituni, na bheigisibhwa nibhamulubha.
40 γενόμενος δὲ ἐπὶ τοῦ τόπου εἶπεν αὐτοῖς· προσεύχεσθε μὴ εἰσελθεῖν εἰς πειρασμόν.
Bhejile bhakinga Nabhabhwila ati, “Musabhwe mutaja kwingila mumalegejo.”
41 καὶ αὐτὸς ἀπεσπάσθη ἀπ᾽ αὐτῶν ὡσεὶ λίθου βολήν, καὶ θεὶς τὰ γόνατα προσηύχετο
Omwene nagenda katafio lwa wokulasa libhui, nafukama nasabhwa.
42 λέγων· πάτερ, εἰ βούλει (παρένεγκε *N(k)O*) τοῦτο τὸ ποτήριον ἀπ᾽ ἐμοῦ· πλὴν μὴ τὸ θέλημά μου ἀλλὰ τὸ σὸν (γινέσθω. *N(k)O*)
naikati,”Lata ukenda, soshako echikombe chinu. Nawe tikwo kutyo anye enenda, Tali awe elyenda lyao likumile.”
43 ὤφθη δὲ αὐτῷ ἄγγελος ἀπ᾽ (τοῦ *o*) οὐρανοῦ ἐνισχύων αὐτόν.
Mbe malaika nasoka mulwile namusolomokela, namutamo amanaga.
44 καὶ γενόμενος ἐν ἀγωνίᾳ ἐκτενέστερον προσηύχετο. (καὶ *no*) ἐγένετο (δὲ *ko*) ὁ ἱδρὼς αὐτοῦ ὡσεὶ θρόμβοι αἵματος καταβαίνοντες ἐπὶ τὴν γῆν.
Omwene aliga ali no bhutaka bhamfu neyongesha okusabhwa, amoyilo gae nigabha lwa maguma ga manyinga nigatonyela ansi.
45 καὶ ἀναστὰς ἀπὸ τῆς προσευχῆς, ἐλθὼν πρὸς τοὺς μαθητὰς εὗρεν κοιμωμένους αὐτοὺς ἀπὸ τῆς λύπης
Ejile akemuka anu amalile okusabhwa, naja kubheigisibhwa bhae, nasanga bhaongee kulwobhusulumbae.
46 καὶ εἶπεν αὐτοῖς· τί καθεύδετε; ἀναστάντες προσεύχεσθε ἵνα μὴ εἰσέλθητε εἰς πειρασμόν.
Nabhabhusha ati,”Kubhaki muongee? Mwimuke Musabhwe, mutaja kwingila mumalegejo.”
47 Ἔτι (δέ *k*) αὐτοῦ λαλοῦντος ἰδοὺ ὄχλος, καὶ ὁ λεγόμενος Ἰούδας εἷς τῶν δώδεκα προήρχετο (αὐτοὺς *N(k)O*) καὶ ἤγγισεν τῷ Ἰησοῦ φιλῆσαι αὐτόν.
Anu aliga achaika, mbe bhanu bhamfu nibhaja, na Yuda niwe umwi wa jintumwa ekumi ne bhili nabhatangatila. Nafugela ku Yesu okumunyunya,
48 (ὁ *k*) Ἰησοῦς δὲ εἶπεν αὐτῷ· Ἰούδα, φιλήματι τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου παραδίδως;
Nawe Yesu namubhwila ati,”Yuda oulomela iniku Omwana waAdamu kwo okumunyunya?”
49 ἰδόντες δὲ οἱ περὶ αὐτὸν τὸ ἐσόμενον εἶπαν (αὐτῷ· *k*) κύριε, εἰ πατάξομεν ἐν μαχαίρῃ;
Na bhanu bhaliga bhali yeyi na Yesu bhejile bhalola jinu ejenda okubhao nibhaikati, “Latabhugenyi, chibhasane na mapanga?”
50 καὶ ἐπάταξεν εἷς τις ἐξ αὐτῶν τοῦ ἀρχιερέως τὸν δοῦλον καὶ ἀφεῖλεν τὸ οὖς αὐτοῦ τὸ δεξιόν.
Mbe oumwi kwabho nasana omugaya wo mugabhisi omukulu, namutemako okutwi kwae okwebhulyo.
51 ἀποκριθεὶς δὲ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν· ἐᾶτε ἕως τούτου. καὶ ἁψάμενος τοῦ ὠτίου (αὐτοῦ *k*) ἰάσατο αὐτόν.
Yesu naikati, “musige mbele. Nakunyako kukutwi kwae namuosha.
52 εἶπεν δὲ (ὁ *k*) Ἰησοῦς πρὸς τοὺς παραγενομένους ἐπ᾽ αὐτὸν ἀρχιερεῖς καὶ στρατηγοὺς τοῦ ἱεροῦ καὶ πρεσβυτέρους· ὡς ἐπὶ λῃστὴν (ἐξήλθατε *N(k)O*) μετὰ μαχαιρῶν καὶ ξύλων;
Yesu nabhabhusha omugabhisi omukulu, na bhakulu bha muyekalu, na bhakaluka bhanu bhaliga bhatamuliko,”Mwanyijila kutyo omuja okulwana na musakusina mapanga na masimbo?
53 καθ᾽ ἡμέραν ὄντος μου μεθ᾽ ὑμῶν ἐν τῷ ἱερῷ οὐκ ἐξετείνατε τὰς χεῖρας ἐπ᾽ ἐμέ. ἀλλ᾽ αὕτη ἐστὶν ὑμῶν ἡ ὥρα καὶ ἡ ἐξουσία τοῦ σκότους.
Anu nabhaga nemwe kunsiku jona mu yekalu mutagololaga mabhoko gemwe ingulu Yani. Nawe gunu nigwo omwanya gwemwe no bhuinga bhwe chisute”
54 Συλλαβόντες δὲ αὐτὸν ἤγαγον καὶ εἰσήγαγον (αὐτὸν *k*) εἰς (τὴν οἰκίαν *N(k)O*) τοῦ ἀρχιερέως. ὁ δὲ Πέτρος ἠκολούθει μακρόθεν.
Nibhamugwata, nibhamutangasha, nibhamugwata munyumba yo mugabhisi mukulu. Nawe Petelo namulubhaga echundileo.
55 (περιαψάντων *N(k)O*) δὲ πῦρ ἐν μέσῳ τῆς αὐλῆς καὶ συγκαθισάντων (αὐτῶν *k*) ἐκάθητο ὁ Πέτρος (ἐν *k*) (μέσος *N(k)O*) αὐτῶν.
Bhejile bhamala okukuma omulilo agati mulugo nibheyanja ansi Petelo nabheyanjamo agati yebhwe.
56 ἰδοῦσα δὲ αὐτὸν παιδίσκη τις καθήμενον πρὸς τὸ φῶς καὶ ἀτενίσασα αὐτῷ εἶπεν· καὶ οὗτος σὺν αὐτῷ ἦν.
Omugaya umwi omugasi namulola Petelo eyanjile mubhwelu bhwo mulilo namulolelela kenekene namubhwila ati,”Unu ona ali alinage”.
57 ὁ δὲ ἠρνήσατο (αὐτόν *K*) λέγων· οὐκ οἶδα αὐτόν, γύναι.
Nawe Petero negana naikati,”mugasi awe anye nitakumumenya.”
58 Καὶ μετὰ βραχὺ ἕτερος ἰδὼν αὐτὸν ἔφη· καὶ σὺ ἐξ αὐτῶν εἶ. ὁ δὲ Πέτρος (ἔφη· *N(k)O*) ἄνθρωπε, οὐκ εἰμί.
Kwisinja etoto, omunu oundi namulola naikati,”Awona uli wejabho”. Nawe Petero namusubhya ati,”Mulume, anye uli.”
59 καὶ διαστάσης ὡσεὶ ὥρας μιᾶς ἄλλος τις διϊσχυρίζετο λέγων· ἐπ᾽ ἀληθείας καὶ οὗτος μετ᾽ αὐτοῦ ἦν· καὶ γὰρ Γαλιλαῖός ἐστιν.
Gwejile gwalabhao omwanya kuti esaa limwi, Mulume umwi namukomelesha naikati,”Ni chimali unu ona ali amwi nage Okubha ni Mugalilaya.”
60 εἶπεν δὲ ὁ Πέτρος· ἄνθρωπε, οὐκ οἶδα ὃ λέγεις. καὶ παραχρῆμα ἔτι λαλοῦντος αὐτοῦ ἐφώνησεν (ὁ *k*) ἀλέκτωρ.
Nawe Petelo naikati,”Mulume, nitakumenya chinu owaika.”Awo nawo, achaloma ingo'kolome nikokolima.
61 καὶ στραφεὶς ὁ κύριος ἐνέβλεψεν τῷ Πέτρῳ, καὶ ὑπεμνήσθη ὁ Πέτρος τοῦ (ῥήματος *N(k)O*) τοῦ κυρίου ὡς εἶπεν αὐτῷ ὅτι πρὶν ἀλέκτορα φωνῆσαι (σήμερον *NO*) ἀπαρνήσῃ με τρίς.
Mbe Latabhugenyi nainduka, nalola Petelo. Petelo nechuka omusango gwa Latabhugenyi, gunu aliga amubhwiliye ati, ingo'kolome ichali kukokolima lelo ounyigana anye kwiya kasatu.
62 καὶ ἐξελθὼν ἔξω (ὁ Πέτρος *k*) ἔκλαυσεν πικρῶς.
“Nauluka Anja nalila kwa lisungu masiga mogomogo.
63 Καὶ οἱ ἄνδρες οἱ συνέχοντες (τὸν *k*) (αὐτὸν *N(K)O*) ἐνέπαιζον αὐτῷ δέροντες.
Mbe abhalume bhanu bhaliga nibhamugwata Yesu, nibhamugwata nibhamubhuma.
64 καὶ περικαλύψαντες αὐτὸν (ἔτυπτον αὐτοῦ τὸ πρόσωπον καὶ *K*) ἐπηρώτων (αὐτόν *k*) λέγοντες· προφήτευσον, τίς ἐστιν ὁ παίσας σε;
Nibhamugwata ameso, nibhamubhuma nibhaikati,”Yaika niga unu akubhuma?”.
65 καὶ ἕτερα πολλὰ βλασφημοῦντες ἔλεγον εἰς αὐτόν.
Nibhaikati misango myamfu ejokumufuma no kumujimya omwene.
66 Καὶ ὡς ἐγένετο ἡμέρα, συνήχθη τὸ πρεσβυτέριον τοῦ λαοῦ, ἀρχιερεῖς τε καὶ γραμματεῖς, καὶ (ἀπήγαγον *N(k)O*) αὐτὸν εἰς τὸ συνέδριον (αὐτῶν *N(k)O*)
Mbe bhejile bhwacha, abhakaluka bha bhanu nibhekofyanya amwi, abhakulu bhwa bhagabhisi na bhandiki. Nibhamugwata mwi gombolojo,
67 λέγοντες· εἰ σὺ εἶ ὁ χριστός, εἰπὸν ἡμῖν. εἶπεν δὲ αὐτοῖς· ἐὰν ὑμῖν εἴπω, οὐ μὴ πιστεύσητε.
nibhaikati,”Alabha nawe Kristo, chibhwile.”Nawe omwene Nabhabhwila ati, nolo Nabhabhwila mutakwikilisha,
68 ἐὰν δὲ (καὶ *k*) ἐρωτήσω, οὐ μὴ ἀποκριθῆτε (μοι, ἢ ἀπολύσητε. *KO*)
nolo nkabhabhusha mutakunsubhya”.
69 ἀπὸ τοῦ νῦν (δὲ *no*) ἔσται ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου καθήμενος ἐκ δεξιῶν τῆς δυνάμεως τοῦ θεοῦ.
Nawe okwambila Woli no kugendelela, Omwana wa Adamu kaja okwiyanja mukubhoko kwe bhulyo kwa manage ga Nyamuanga.
70 εἶπαν δὲ πάντες· σὺ οὖν εἶ ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ; ὁ δὲ πρὸς αὐτοὺς ἔφη· ὑμεῖς λέγετε ὅτι ἐγώ εἰμι.
“Bhona nibhaikati, “Nawe Omwana wa Nyamuanga?”Mbe Yesu Nabhabhwila ati,”Lwakutyo mwaika nanye.”
71 οἱ δὲ εἶπαν· τί ἔτι ἔχομεν μαρτυρίας χρείαν; αὐτοὶ γὰρ ἠκούσαμεν ἀπὸ τοῦ στόματος αὐτοῦ.
Nibhaikati,”Chichendaki obhubhambasi bhundi? Okubha eswe abhene chonguwe mukanwa kae omwene.”

< Κατα Λουκαν 22 >