< Κατα Λουκαν 17 >

1 ειπεν δε προς τους μαθητας ανενδεκτον εστιν του μη ελθειν τα σκανδαλα ουαι δε δι ου ερχεται
Yesus nafadꞌe ana dedꞌenu nara nae, “Lao hetar atahori tudꞌa salaꞌ, huu atahori laen tatao-nonoꞌi nara. Te atahori mana pode-edoꞌ, ara soe rala seli.
2 λυσιτελει αυτω ει μυλος ονικος περικειται περι τον τραχηλον αυτου και ερριπται εις την θαλασσαν η ινα σκανδαλιση ενα των μικρων τουτων
Mete ma atahori pode-edꞌoꞌ losa tao anadikiꞌ sa tudꞌa salaꞌ, dei fo Lamatualain fee huku-dokiꞌ beran seli neu e. Malole lenaꞌ paꞌa fatu monaeꞌ sa neu bꞌoton, fo nggari e tasi rala neu.
3 προσεχετε εαυτοις εαν δε αμαρτη εις σε ο αδελφος σου επιτιμησον αυτω και εαν μετανοηση αφες αυτω
De minea ao mara malolole fo ama afiꞌ tao atahori tudꞌa salaꞌ! Te mete ma toronom tao salaꞌ, na, ai e. Mete ma ana dꞌoaꞌ, de nema noꞌe ambon, na, sudꞌi musunedꞌa salan fai.
4 και εαν επτακις της ημερας αμαρτη εις σε και επτακις της ημερας επιστρεψη επι σε λεγων μετανοω αφησεις αυτω
Mete ma toronoom esa tao salaꞌ lao hitu sia faiꞌ sa rala, boe ma ana dꞌoaꞌ, ma nema lao hitu fo noꞌe ambon, na, ho musi liliiꞌ hendi salan lao hitu.”
5 και ειπον οι αποστολοι τω κυριω προσθες ημιν πιστιν
Faiꞌ sa, Yesus ana dedꞌenu nara rema randaa ro E de roꞌe rae, “Ama Meser! Hai nemehere mara nda mahereꞌ sa. De tulun tao nehere hai nemehere, mara dei.”
6 ειπεν δε ο κυριος ει ειχετε πιστιν ως κοκκον σιναπεως ελεγετε αν τη συκαμινω ταυτη εκριζωθητι και φυτευθητι εν τη θαλασση και υπηκουσεν αν υμιν
Boe ma Yesus nataa nae, “Mete ma hei mimihere neu Lamatualain koasan, mae anak o, hei parenda hau huu ineꞌ ia mae, ‘Neneleaꞌ fo lali tasi muu!’ Dei fo hau huu ineꞌ naa o tungga hei parendam neuꞌ ena boe.”
7 τις δε εξ υμων δουλον εχων αροτριωντα η ποιμαινοντα ος εισελθοντι εκ του αγρου ερει ευθεως παρελθων αναπεσαι
Basa ma Yesus olaꞌ fai nae, “Haꞌi conto. Hambu ate mana tatati rae sia osi, ma nanea bibꞌi lombo sia mooꞌ a. Basa ues ra ma, ate a baliꞌ ume neu. Neꞌo malanggan nda olaꞌ no e nae, ‘Uma fo ruꞌa nggita taa taꞌabꞌue leo!’
8 αλλ ουχι ερει αυτω ετοιμασον τι δειπνησω και περιζωσαμενος διακονει μοι εως φαγω και πιω και μετα ταυτα φαγεσαι και πιεσαι συ
Hokoꞌ! Tungga matetun, malangga a denu e nae, ‘Muu lole-lau mei a fee au dei. Basaꞌ fo, muu mua-minu sia deaꞌ.’
9 μη χαριν εχει τω δουλω εκεινω οτι εποιησεν τα διαταχθεντα αυτω ου δοκω
Mete ma ate a tao tungga malanggan hihii-nanaun, neꞌo hei mae malangga noꞌe makasi mbali e, do? Hokoꞌ!
10 ουτως και υμεις οταν ποιησητε παντα τα διαταχθεντα υμιν λεγετε οτι δουλοι αχρειοι εσμεν οτι ο ωφειλομεν ποιησαι πεποιηκαμεν
Hei onaꞌ naa boe. Mete ma hei ue-tao basa saa fo Lamatuaꞌ parendaꞌ a ena, na, hei olaꞌ mae, ‘Hai atahori dedꞌenuꞌ a, hai nda sangga kokoaꞌ sa. Hai milalaoꞌ a hai ue-tataos mara.’”
11 και εγενετο εν τω πορευεσθαι αυτον εις ιερουσαλημ και αυτος διηρχετο δια μεσου σαμαρειας και γαλιλαιας
Leleꞌ Yesus se lao risiꞌ Yerusalem, ara losa propensi Galilea no propensi Samaria rae toor na.
12 και εισερχομενου αυτου εις τινα κωμην απηντησαν αυτω δεκα λεπροι ανδρες οι εστησαν πορρωθεν
Leleꞌ ara rae risiꞌ kamboꞌ esa sia naa, hambu atahori kusta sanahulu rema rae randaa ro Yesus. Ara rambariiꞌ miaꞌ a dodꞌooꞌ.
13 και αυτοι ηραν φωνην λεγοντες ιησου επιστατα ελεησον ημας
Boe ma nggasi randaa rae, “Yesus! Lamatuaꞌ! Kasian hai dei!”
14 και ιδων ειπεν αυτοις πορευθεντες επιδειξατε εαυτους τοις ιερευσιν και εγενετο εν τω υπαγειν αυτους εκαθαρισθησαν
Leleꞌ Yesus nita se, ma, Ana denu nae, “Mii mitudꞌu ao mara reu malangga agama dei, fo ara paresaꞌ rae, Hei kusta ma hai ena, do feꞌe hokoꞌ.” Rena taꞌo naa ma, ara lao. Te sia dꞌala taladꞌan, aiboiꞌ ma, basa se hai reuꞌ ena.
15 εις δε εξ αυτων ιδων οτι ιαθη υπεστρεψεν μετα φωνης μεγαλης δοξαζων τον θεον
Ara lao rakandoo no nemehoot. Te hambu esa baliꞌ nisiꞌ Yesus. Ana nggasi nae, “Koa-kio Lamatuaꞌ! Huu au hai ena!”
16 και επεσεν επι προσωπον παρα τους ποδας αυτου ευχαριστων αυτω και αυτος ην σαμαρειτης
Boe ma ana sendeꞌ lululanggan de noꞌe makasi naeꞌ mbali Yesus. (Tao-tao te eni nda atahori Yahudi sa. Eni atahori Samaria mana radꞌedꞌea rakandooꞌ a ro atahori Yahudi ra.)
17 αποκριθεις δε ο ιησους ειπεν ουχι οι δεκα εκαθαρισθησαν οι δε εννεα που
Boe ma Yesus natane atahori mana tungga E nae, “Taꞌo bee, e? Faꞌra Au uꞌuhahaiꞌ atahori kusta sanahulu, to? Atahori sio sia bee?
18 ουχ ευρεθησαν υποστρεψαντες δουναι δοξαν τω θεω ει μη ο αλλογενης ουτος
Taꞌo bee de akaꞌ atahori feaꞌ ia baliꞌ nema fo noꞌe makasi neu Lamatualain, ma soꞌu koa-kioꞌ neu E?”
19 και ειπεν αυτω αναστας πορευου η πιστις σου σεσωκεν σε
Boe ma Ana nafadꞌe atahori naa nae, “Ho malole ena huu mumuhere tebꞌe-tebꞌeꞌ neu Au. De fela fo baliꞌ mo masoi-masodꞌaꞌ.
20 επερωτηθεις δε υπο των φαρισαιων ποτε ερχεται η βασιλεια του θεου απεκριθη αυτοις και ειπεν ουκ ερχεται η βασιλεια του θεου μετα παρατηρησεως
Faiꞌ sa, atahori Farisi hira rema ratane Yesus rae, “Ama Meser! Mufadꞌe dꞌei! Fai hiraꞌ fo Lamatualain nalalao parendan?” Ma Yesus nataa nae, “Taꞌo ia! Afiꞌ duꞌa mae Lamatuaꞌ nalalao parendan nendiꞌ tanda mataꞌ-mataꞌ sia raefafoꞌ ia fo atahori bisa rita no mata nara. Atahori nda hambu bꞌuti fo rae, ‘Mete ia dꞌei! Huu Lamatualain nalalao parendan sia ia!’, do ‘Hambu sia naa!’ Hokoꞌ! Te Ana nalalao parendan sia taladꞌa mara sia atahori ra rala nara.”
21 ουδε ερουσιν ιδου ωδε η ιδου εκει ιδου γαρ η βασιλεια του θεου εντος υμων εστιν
22 ειπεν δε προς τους μαθητας ελευσονται ημεραι οτε επιθυμησετε μιαν των ημερων του υιου του ανθρωπου ιδειν και ουκ οψεσθε
Basa ma Yesus nafadꞌe ana dedꞌenu nara nae, “Nda doo sa te Au, Atahori Matetuꞌ ia, nda uꞌubꞌue o hei sa ena. Dei fo sia fai sususaꞌ ra, hei hii mae doo bee fo mita Au baliꞌ uma. Te Au nda feꞌe uma sa.
23 και ερουσιν υμιν ιδου ωδε η ιδου εκει μη απελθητε μηδε διωξητε
Mete ma atahori rema rafadꞌe nggi rae, ‘Kristus sia ia!’ do, ‘Kristus sia naa!’ na, ama afiꞌ miꞌibebꞌenggeꞌ ao mara fo sangga mii-ima, huu oꞌola nara, peko-lelekoꞌ.
24 ωσπερ γαρ η αστραπη η αστραπτουσα εκ της υπ ουρανον εις την υπ ουρανον λαμπει ουτως εσται και ο υιος του ανθρωπου εν τη ημερα αυτου
Te mete ma Atahori Matetuꞌ a baliꞌ nema, tatandan manggareloꞌ ena, onaꞌ ndelas naronda fo tao lalai dadꞌi manggareloꞌ mia suuꞌ seri nisi suuꞌ seri neu.
25 πρωτον δε δει αυτον πολλα παθειν και αποδοκιμασθηναι απο της γενεας ταυτης
Te huu Ana musi lemba-dꞌoi doidꞌosoꞌ mataꞌ-mataꞌ dei. Ma atahori leleꞌ ia, nda nau rena ma nda nau simbo E sa.
26 και καθως εγενετο εν ταις ημεραις του νωε ουτως εσται και εν ταις ημεραις του υιου του ανθρωπου
Te dei fo leleꞌ Ana nae baliꞌ nema, atahori ra rasodꞌa roꞌ a deꞌulakaꞌ onaꞌ biasa, onaꞌ Noh lelen.
27 ησθιον επινον εγαμουν εξεγαμιζοντο αχρι ης ημερας εισηλθεν νωε εις την κιβωτον και ηλθεν ο κατακλυσμος και απωλεσεν απαντας
Leleꞌ naa, ara raa-rinu, tao feta-dote kakabꞌiꞌ, losa faiꞌ leleꞌ Noh masoꞌ nisiꞌ ofan rala. Te atahori naa ra o nda nau rena sa boe. Basa ma, aiboiꞌ neuꞌ ena te, oe monaeꞌ nandali nema de tao nalutu basa se.
28 ομοιως και ως εγενετο εν ταις ημεραις λωτ ησθιον επινον ηγοραζον επωλουν εφυτευον ωκοδομουν
Naa o onaꞌ atahori mana rasodꞌa deꞌulakaꞌ sia Lot lelen. Leleꞌ naa, ara raa-rinu, raseo-rahasaꞌ, tao osi-lutu, rafefela ume, ma rasodꞌa deꞌulakaꞌ onaꞌ biasa.
29 η δε ημερα εξηλθεν λωτ απο σοδομων εβρεξεν πυρ και θειον απ ουρανου και απωλεσεν απαντας
Te atahori ra nda nau rena sa. Basa ma, fefetuꞌ naa, leleꞌ Lot nela hela kota Sodꞌom, aiboiꞌ ma udꞌa ai-baleran onda nema mia lalai de lalangge hendi basa se.
30 κατα ταυτα εσται η ημερα ο υιος του ανθρωπου αποκαλυπτεται
Dadꞌi hei musi besa-bꞌesa, e! Afi losa leleꞌ Atahori Matetuꞌ a nae baliꞌ nema, te atahori ra rasodꞌa biasa-biasaꞌ a. Huu aiboiꞌ ma Ana losa boe.
31 εν εκεινη τη ημερα ος εσται επι του δωματος και τα σκευη αυτου εν τη οικια μη καταβατω αραι αυτα και ο εν τω αγρω ομοιως μη επιστρεψατω εις τα οπισω
Faiꞌ naa, atahori mana sia ume nembeleon, na, sudꞌi ume rala mii fo lolelau fai. Atahori mana tao ues sia osi, afi baliꞌ ume mii haꞌi sudꞌiꞌ a saa mara fai.
32 μνημονευετε της γυναικος λωτ
Misinedꞌa saa mana dadꞌi neu Lot saon mia lele uluꞌ a. Ana mate, huu nasanedꞌa sudꞌiꞌ a saa nara sia ume.
33 ος εαν ζητηση την ψυχην αυτου σωσαι απολεσει αυτην και ος εαν απολεση αυτην ζωογονησει αυτην
Atahori nda mana nau tungga Au sa huu sueꞌ a aon, dei fo masodꞌan parsumaꞌ a. Te atahori mana nau tungga Au losa ana fee masodꞌan huu sue Au, dei fo ana hambu masoi-masodꞌaꞌ, ma nasodꞌa nakandoo no Lamatualain.
34 λεγω υμιν ταυτη τη νυκτι εσονται δυο επι κλινης μιας ο εις παραληφθησεται και ο ετερος αφεθησεται
Au ufadꞌe mema! Leleꞌ Atahori Matetuꞌ a baliꞌ nema, mete ma hambu atahori rua sungguꞌ sia mamanaꞌ sa, aiboiꞌ ma Lamatuaꞌ soꞌu nendi esa, ma lao hela esa.
35 δυο εσονται αληθουσαι επι το αυτο μια παραληφθησεται και η ετερα αφεθησεται
Mete ma hambu inaꞌ rua mbau are raꞌabꞌue, dei fo Lamatuaꞌ soꞌu nendi esa, te lao hela esa.
[Mete ma hambu atahori rua tao ues raꞌabꞌue sia osi, dei fo Lamatuaꞌ soꞌu nendi esa, ma lao hela esa.]”
37 και αποκριθεντες λεγουσιν αυτω που κυριε ο δε ειπεν αυτοις οπου το σωμα εκει συναχθησονται οι αετοι
Yesus ana dedꞌenu nara rena rala taꞌo naa, ma ratane E rae, “Ama Meser! Dei fo basa naa ra dadꞌi sia bee?” Ma Yesus nggari dedꞌeat nae, ‘Taꞌo ia. Mete ma hei mita mbui kaaꞌ ra ratambele raꞌabꞌue risiꞌ bee, hei bubꞌulu naa dadꞌi tanda oi, ara raa mana mburuꞌ sia mamanaꞌ naa ena.” [Naa sosoa maꞌafunin nae, dei fo leleꞌ Kristus baliꞌ nema, tatanda nara manggareloꞌ ena, mete ma atahori baca rahine.]

< Κατα Λουκαν 17 >