Zsoltárok 59
1 A karmesternek. Ne ronts szerint. Dávidtól dal. Mikor Sául oda küldött és őrizték a házát, hogy megöljék. Ments meg engem ellenségeimtől, Istenem, támadóimtól ótalmazz engem!
For the Chief Musician. To the tune of “Do Not Destroy.” A poem by David, when Saul sent, and they watched the house to kill him. Deliver me from my enemies, my God. Set me on high from those who rise up against me.
2 Ments meg a jogtalanságot cselekvőktől, és a vérontás embereitől segíts meg!
Deliver me from the workers of iniquity. Save me from the bloodthirsty men.
3 Mert íme lestek lelkemre, összesereglenek ellenem erősek; se bűntettem, se vétkem nincsen, oh Örökkévaló!
For, behold, they lie in wait for my soul. The mighty gather themselves together against me, not for my disobedience, nor for my sin, LORD.
4 Bűnöm nélkül sürögnek és készülődnek; serkenj elibém és lásd!
I have done no wrong, yet they are ready to attack me. Rise up, behold, and help me!
5 És te, oh Örökkévaló, Isten, seregek ura, Izraél Istene, ébredj, megbüntetni mind a nemzeteket, ne kegyelmezz mind a jogtalan hűtelenkedőknek! Széla.
You, LORD God of Armies, the God of Israel, rouse yourself to punish the nations. Show no mercy to the wicked traitors. (Selah)
6 Estére visszatérnek, mordúlnak, mint az eb, s körüljárják a várost.
They return at evening, howling like dogs, and prowl around the city.
7 Íme, szót bugyogtatnak szájukkal, kardok az ajkaikon, mert ki hallja!
Behold, they spew with their mouth. Swords are in their lips, “For”, they say, “who hears us?”
8 Te pedig, Örökkévaló, nevetsz, rajtuk, gúnyolódol mind a nemzeteken.
But you, LORD, laugh at them. You scoff at all the nations.
9 Erőm! Te rád hadd várok, mert Isten a mentsváram.
Oh, my Strength, I watch for you, for God is my high tower.
10 Szeretetem Istene elémbe jön, Isten néznem engedi meglesőimet.
My God will go before me with his loving kindness. God will let me look at my enemies in triumph.
11 Ne öld meg őket, nehogy elfelejtse népem, bujdostasd őket hatalmaddal, és döntsd le őket, oh paizsunk, Uram.
Don’t kill them, or my people may forget. Scatter them by your power, and bring them down, Lord our shield.
12 Szájuk vétke, ajkuk szava által fogassanak meg gőgjükben, az esküdözés miatt és hazudozás miatt, melyeket mondogatnak.
For the sin of their mouth, and the words of their lips, let them be caught in their pride, for the curses and lies which they utter.
13 Semmísítsd meg hévvel, semmisítsd, hogy ne legyenek; és megtudják, hogy Isten uralkodik Jákóbon a föld végeig. Széla.
Consume them in wrath. Consume them, and they will be no more. Let them know that God rules in Jacob, to the ends of the earth. (Selah)
14 S visszatérnek estére, mordúlnak mint az eb, s hörüljárják a vá. rost.
At evening let them return. Let them howl like a dog, and go around the city.
15 Ők bujdosnak eledel után, ha nem laknak jól, úgy kell meghálniok.
They shall wander up and down for food, and wait all night if they aren’t satisfied.
16 Én pedig énekelem erődet, és újjongok reggelre szereteteden; mert mentsvárul voltál nekem s menedékem, a mely napon megszorultam.
But I will sing of your strength. Yes, I will sing aloud of your loving kindness in the morning. For you have been my high tower, a refuge in the day of my distress.
17 Erőm, rólad hadd zengek mert Isten az én mentsváram, szeretetem Istene.
To you, my strength, I will sing praises. For God is my high tower, the God of my mercy.
