Zsoltárok 80

1 A karmesternek. Liliomok szerint. Tanuság Ászáftól. Zsoltár. Izraél pásztora, figyelj, aki mint juhokat vezeted Józsefet, kérubok fölött trónoló, tündökölj fel!

To the chief music-maker; put to Shoshannim-eduth. Of Asaph. A Psalm. Give ear, O Keeper of Israel, guiding Joseph like a flock; you who have your seat on the winged ones, let your glory be seen.

2 Efraim, Benjamin és Menasse előtt serkentsd fel hatalmadat és jer segitségül nekünk!

Before Ephraim and Benjamin and Manasseh, let your strength be awake from sleep, and come as our salvation.

3 Isten, állíts helyre minket, s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!

Take us back again, O God; let us see the shining of your face, and let us be safe.

4 Örökkévaló, Isten, seregek ura, meddig füstöl haragod néped imádsága mellett?

O Lord God of armies, how long will your wrath be burning against the rest of your people?

5 Adtál enniök könnyet kenyérül, itattad őket könnyekkel mércze számra.

You have given them the bread of weeping for food; for their drink you have given them sorrow in great measure.

6 Viszállyá tettél minket szomszédainknak, s ellenségeink gúnyolódnak.

You make us a cause of war among our neighbours; our haters are laughing at us among themselves.

7 Isten, seregek ura, állíts helyre minket s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!

Take us back again, O God of armies; let us see the shining of your face, and let us be safe.

8 Szőlőtőt szakítottál ki Egyiptomból, elűztél nemzeteket és azt elültetted.

You took a vine out of Egypt: driving out the nations, and planting it in their land.

9 Helyet készítettél előtte, meggyökereztette gyökereit és megtöltötte az országot.

You made ready a place for it, so that it might take deep root, and it sent out its branches over all the land.

10 Hegyek boríttattak be árnyékától s ágai akár Isten czédrusai.

The mountains were covered with its shade, and the great trees with its branches.

11 Tengerig eresztette indáit s a folyamig hajtásait.

It sent out its arms to the Sea, and its branches to the River.

12 Miért törted át kerítéseit úgy, hogy leszedik mind az útonjárók;

Why are its walls broken down by your hands, so that all who go by may take its fruit?

13 lerágja vadkan az erdőből, s mi a mezőn sürög, lelegeli?

It is uprooted by the pigs from the woods, the beasts of the field get their food from it.

14 Isten, seregek ura, fordulj, kérlek, tekints le az égből és lásd és gondolj rá erre a szőlőtőre,

Come back, O God of armies: from heaven let your eyes be turned to this vine, and give your mind to it,

15 s oltalmazd azt, amit jobbod ültetett, s a csemetét, melyet erőssé neveltél magadnak.

Even to the tree which was planted by your right hand, and to the branch which you made strong for yourself.

16 Meg van égetve tűztől, le van vagdalva; arczod dorgálásától vesszenek el!

It is burned with fire; it is cut down: they are made waste by the wrath of your face.

17 Legyen kezed jobbodnak embere fölött, az emberfia fölött, kit erőssé neveltél magadnak.

Let your hand be on the man of your right hand, on the son of man whom you made strong for yourself.

18 S mi nem térünk el tőled, éltess minket, hogy nevedet szólítsuk.

So will we not be turned back from you; keep us in life, and we will give praise to your name.

19 Örökkévaló, Isten, seregek ura, állíts helyre minket, világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!

Take us back, O Lord God of armies; let us see the shining of your face, and let us be safe.