2 Péter 1
1 Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, azoknak, a kik velünk egyenlő drága hitet nyertek a mi Istenünknek és megtartónknak Jézus Krisztusnak igazságában:
SIMON Peter, the servant and apostle of Jesus Christ, to those who have obtained with us the same precious faith by the righteousness of our God and Saviour Jesus Christ:
2 Kegyelem és békesség adassék néktek bőségesen az Istennek és Jézusnak a mi Urunknak megismerésében.
grace unto you and peace be multiplied through the knowledge of God, even Jesus our Lord,
3 Mivelhogy az ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, a mi az életre és kegyességre való, Annak megismerése által, a ki minket a saját dicsőségével és hatalmával elhívott;
as his divine power hath freely given us all things tending to life and godliness, through the acknowledgment of him who hath called us to glory and fortitude:
4 A melyek által igen nagy és becses ígéretekkel ajándékozott meg bennünket; hogy azok által isteni természet részeseivé legyetek, kikerülvén a romlottságot, a mely a kívánságban van e világon.
whereby superlatively great and precious promises are freely given to us: that by these ye might become partakers of a divine nature, having fled far away from the corruption that is in the world through inordinate concupiscence.―
5 Ugyanerre pedig teljes igyekezetet is fordítván, a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt,
And for this very purpose employing the greatest diligence, lead up in the train of your faith courage; and with courage intelligence;
6 A tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet,
and with intelligence moderation; and with moderation patience; and with patience piety;
7 A kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet.
and with piety fraternal affection; and with fraternal affection love.
8 Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem tesznek titeket hivalkodókká, sem gyümölcstelenekké a mi Urunk Jézus Krisztus megismerésére nézve.
For if these things are in your possession, and abounding, they will render you neither inactive nor unfruitful in the knowledge of our Lord Jesus Christ.
9 Mert a kiben ezek nincsenek meg, az vak, rövidlátó, elfelejtkezvén a régi bűneiből való megtisztulásáról.
But he that hath no possession of these things, is blind, dim-sighted, sinking into oblivion of his purification from the sins of his former days.
10 Annakokáért, atyámfiai, igyekezzetek inkább a ti elhívatástokat és kiválasztatásotokat erőssé tenni; mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök meg soha.
Wherefore the rather, brethren, give diligence to make sure your calling and election: for by doing these things, ye shall never at any time stumble:
11 Mert ekképen gazdagon adatik majd néktek a mi Urunknak és megtartónknak, a Jézus Krisztusnak örök országába való bemenetel. (aiōnios g166)
but an entrance will thus be richly afforded you into the eternal kingdom of our Lord and Saviour Jesus Christ. (aiōnios g166)
12 Annakokáért nem mulasztom el, hogy mindenkor emlékeztesselek titeket ezekre, hogy tudjátok ezeket, és erősek vagytok a jelenvaló igazságban.
Wherefore I will not be negligent continually to remind you of these things, though ye know them, and are established in the present truth.
13 Méltónak vélem pedig, a míg ebben a sátorban vagyok, hogy emlékeztetés által ébresztgesselek titeket;
Indeed, I think it right, as long as I am in this frail tabernacle, to rouse up your attention by reminding you:
14 Mint a ki tudom, hogy hamar leteszem sátoromat, a miképen a mi Urunk Jézus Krisztus is megjelentette nékem.
knowing that the deposition of this frail tabernacle of mine is hastily approaching, as our Lord Jesus Christ hath made evident to me.
15 De igyekezni fogok azon, hogy ti az én halálom után is mindenkor megemlékezhessetek ezekről.
I will endeavour then that even after my decease, ye may always have wherewith to preserve the remembrance of these things.
16 Mert nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét; hanem mint a kik szemlélői voltunk az ő nagyságának.
For we have not followed artfully devised fables, when we made known to you the power and advent of our Lord Jesus Christ, but were eye-witnesses of his majesty.
17 Mert a mikor az Atya Istentől azt a tisztességet és dicsőséget nyerte, hogy hozzá a felséges dicsőség ilyen szózata jutott: Ez az én szeretett Fiam, a kiben én gyönyörködöm:
For he received from God the Father honour and glory, when such a voice was sent forth to him from the transcendently magnificent glory, This is my beloved son, in whom I am well pleased.
18 Ezt az égből jövő szózatot mi hallottuk, együtt lévén vele a szent hegyen.
And this voice we heard coming out of heaven, when we were with him on the holy mountain.
19 És igen biztos nálunk a prófétai beszéd is, a melyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben;
And we hold the prophetic word more confirmed, to which ye do well to attend, as to a lamp shining in a dark passage, until the day dawn, and the morning-star arise upon your hearts.
20 Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból.
Knowing this in the first place, that all scriptural prophecy is not from any man’s own suggestions.
21 Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei.
For prophecy in old time came not by the will of man: but the holy men of God spake under the impulse of the Holy Ghost.
