Job 30

1 Ita, dagiti ub-ubing ngem siak ket awan ti ar-aramidenda no di ti manglais kaniak- dagitoy nga agtutubo a dagiti ammada ket pinagkedkedak koma nga agtrabaho a kadua dagiti asok iti arbanko.

És most kaczagnak rajtam, kik korra fiatalabbak nálam, kiknek atyáit megvetettem, hogy nyájam ebei mellé sem helyeztem volna el.

2 Pudno, ti kinapigsa dagiti ima ti amada, kasano koma a natulongandak - dagiti lallaki a ti kinapigsa ti kinalakayda ket napukawen?

Kezeik ereje is minek nekem? Rájok nézve elveszett erejük telje,

3 Narapisda gapu iti kinapanglaw ken bisin; nagkibkibda iti namaga a daga idiay kasipngetan ti let-ang ken iti disso nga awan matagtagitaona.

szűkölködés és éhezés által kiaszva. A kik bekószálják a sivatagot, a puszta és a pusztaság éjjelét;

4 Nagpag-utda kadagiti naraboy a mulmula; dagiti ramut ti buyboy ti nagbalin a taraonda.

a kik leszakítanak sós füvet a bokor mellett s rekettye gyökere az ő kenyerük.

5 Napapanawda manipud kadagiti tattao a nangpukkaw kadakuada, a kasla iti panangpukkaw iti maysa a tao iti agtatakaw.

Az emberek köréből kiűzetnek, riadnak rájuk mint a tolvajra.

6 Isu a nagnaedda kadagiti tanap nga asideg iti karayan, kadagiti rukib ken kadagiti dadakkel a bato.

Rettenetes szakadékokban kell lakniok, földi lyukakban és sziklákon.

7 Aggaraigida a kasla kadagiti asno iti nagbabaetan dagiti naraboy a mulmula; naguummongda iti sirok dagiti narabuy a mulmula.

Bokrok között ordítanak, csalánok alatt verődnek össze.

8 Kaputotan ida dagiti maag, wen, dagiti awan serserbina a tattao; napapanawda iti daga babaen kadagiti saplit.

Alávalónak fiai, meg név nélkül valónak a fiai, kiverettek az országból.

9 Ngem ita, pinagbalindak dagiti annakda a lallaki a pakasaritaan para iti kanta ti panglais; pudno, maysaak itan a paga-angawan kadakuada.

De most gúnydaluk vagyok, lettem nekik szóbeszédül.

10 Karuroddak ken ad-adaywandak; kanayonda a tuptupraan ti rupak.

Megutáltak, eltávoztak tőlem, s arczomat nem kímélték a köpéstől.

11 Ta pinugsat ti Dios ti tali ti panak ket pinarigatnak, ken isu a napukaw amin ti panagteppel dagitoy a tattao iti sangoanak.

Mert inamat megoldotta és elsanyarodott, neki eresztették előttem a gyeplőt.

12 Iti makannawan nga imak ken tumakder dagiti naranggas a tattao; pappapanawendak ken igabsuonda kaniak dagiti wagas ti panangdadaelda.

Jobbról kél a fajzat, lábaimat ellökték, és feltöltötték ellenem veszedelmes ösvényeiket.

13 Daddadaelenda ti dalanko; iyas-asidegda ti didigra kaniak, lallaki nga awan ti uray maysa a manganawa kadakuada.

Lerontották utamat, elősegítik balsorsomat, ők, kiknek nincsen segítőjük.

14 Umaydak darupen a kasla maysa nga armada manipud iti nalawa nga abot iti pader ti siudad; itulidda dagiti bagbagida kaniak iti katingngaan ti pannakadadael.

Mint széles résen át jönnek, rom matt hömpölyögnek tova.

15 Ti buteng ti nanglapunos kaniak; naipanaw ti dayawko a kasla intayab ti angin; napukaw ti kinarang-ayko a kasla ulep.

Rémség fordult rám, üldözi, mint a szél, nemes voltomat, s eltűnt, mint a felhő, segítségem.

16 Ita, maibukbukbok ti biagko manipud iti kaunggak; dagiti aldaw ti panagsagsagaba ti nangtengngel kaniak.

És most elomlik bennem a lelkem, elfogtak engem a nyomorúság napjai.

17 Iti rabii, agut-ot dagiti tulangko; saan a sumardeng ti ut-ot a kasla mangkibkibkib kaniak.

Az éjszaka levájta rólam csontjaimat, és idegeim nem pihennek.

18 Ginammatan ti kinapigsa ti Dios ti pagan-anayko; naiputipot daytoy kaniak a kasla iti kwelyo ti nagayad a pagan-anayko.

Nagy erő által elváltozott öltözékem, mint köntösöm nyílása szorít engem.

19 Impalladawnak iti kapitakan; nagbalinak a kasla tapok ken dapu.

Lecsapott a sárba, hogy hasonlóvá lettem porhoz, hamuhoz.

20 Immasugak kenka, O Dios, ngem dinak sungsungbatan; timmakderak, ket kimmitaka laeng kaniak.

Fohászkodom hozzád, de nem hallgatsz meg, megálltam és te rám meredtél;

21 Nagbaliwkan ket nagbalinka a naulpit kaniak; babaen iti bileg ti imam, pinarigatnak.

kegyetlenre változol irántam, kezed hatalmával gyűlölsz engemet.

22 Impangatonak iti angin ket impallatoknak daytoy; dinadaelnak iti bagio.

Felkapsz a szélre, hajtatsz engem és elcsüggesztesz engem üdvösségtől.

23 Ta ammok nga ipannakto iti patay, ti balay a nakaitudingan ti amin a sibibiag.

Mert tudom, halál felé viszel, s minden élőnek találkozó házába.

24 Nupay kasta, awan kadi ti tao a mangiyunnat iti imana a dumawat iti tulong no matinnag isuna? Awan kadi ti mariribukan a tao a dumawat iti tulong?

Csak rom ellen ne nyújtson ki kezet, ha ugyan dőltében van győzelme!

25 Saanak kadi a nagsangit para kenkuana a mariribukan? Saanak kadi a nagladingit para iti agkasapulan a tao?

Avagy nem sírtam-e a nehéz sorsún, nem bánkódott-e lelkem a szűkölködőn?

26 Idi nagbirukak ti naimbag, ket dakes ti dimteng; idi nagurayak iti lawag, kinasipnget ketdi ti dimteng.

Mert jót reméltem és rossz jött, fényre várakoztam és homály jött.

27 Mariribukan ti pusok ken saan nga agtalna; dimteng kaniak dagiti aldaw ti pannakaparigat.

Beleim forrnak s nem csillapodnak, elém törtek a nyomor napjai.

28 Ngimmisiten ti kudilko ngem saan a gapu iti init; nagtakderak iti taripnong ket dimmawatak iti tulong.

Elkomorodva járok, napfény nélkül, felállok a gyűlésben – könyörgök.

29 Kakabsatdak dagiti atap nga aso a kadua dagiti kullaaw.

Testvére lettem a sakáloknak és társa a struczmadaraknak.

30 Nangisit ti kudilko ken agregregda manipud iti bagik; kasla napuoran dagiti tulangko gapu iti pudot.

Bőröm lefeketéllett rólam, és csontom ég a hévtől.

31 Ngarud, ti arpak ket nakatono kadagiti kanta a pangladingit, ti plautak a para iti panagkanta dagiti agdungdung-aw.

Így lett gyásszá a hárfám és lantom síróknak hangjává.