Giobbe 9

1 E GIOBBE rispose e disse:

Felele pedig Jób, és monda:

2 Veramente io so ch'[egli è] così; E come si giustificherebbe l'uomo appo Iddio?

Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél?

3 Se [Iddio] vuol litigar con lui, Egli non gli potrà rispondere d'infra mille [articoli] ad un solo.

Ha perelni akarna ő vele, ezer közül egy sem felelhetne meg néki.

4 [Egli è] savio di cuore, e potente di forza; Chi si è [mai] indurato contro a lui, ed è prosperato?

Bölcs szívű és hatalmas erejű: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon?

5 [Contro a lui], che spianta i monti, Senza che si possa sapere come egli li abbia rivolti sottosopra nella sua ira;

A ki hegyeket mozdít tova, hogy észre se veszik, és megfordítja őket haragjában.

6 Che crolla la terra, [e la smuove] dal luogo suo; E [da cui] le colonne di essa sono scosse;

A ki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek.

7 Che parla al sole, ed esso non si leva; Che tiene suggellate le stelle;

A ki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat.

8 Che distende tutto solo i cieli, E calca le sommità del mare;

A ki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos.

9 Che ha fatto i [segni del] Carro, dell'Orione, delle Gallinelle, E quelli [che sono in] fondo all'Austro;

A ki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.

10 Che fa cose tanto grandi, che non si possono investigare; E tante cose maravigliose che non si possono annoverare.

A ki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul.

11 Ecco, egli passerà davanti a me, ed io nol vedrò; Ripasserà, ed io non lo scorgerò.

Ímé, elvonul mellettem, de nem látom, átmegy előttem, de nem veszem észre.

12 Ecco, egli rapirà, [e] chi gli farà far restituzione? Chi gli dirà: Che fai?

Ímé, ha elragad valamit, ki akadályozza meg; ki mondhatja néki: Mit cselekszel?

13 Iddio non raffrena l'ira sua; Sotto lui sono atterrati i bravi campioni.

Ha az Isten el nem fordítja az ő haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is.

14 Quanto meno gli risponderei io, Ed userei parole scelte contro a lui?

Hogyan felelhetnék hát én meg ő néki, és lelhetnék vele szemben szavakat?

15 Io, che quantunque fossi giusto, non risponderei, [Anzi] chiederei grazia al mio Giudice.

A ki, ha szinte igazam volna, sem felelhetnék néki; kegyelemért könyörögnék ítélő birámhoz.

16 Se io grido, ed egli mi risponde, Pur non potrò credere ch'egli abbia ascoltata la mia voce;

Ha segítségül hívnám és felelne is nékem, még sem hinném, hogy szavamat fülébe vevé;

17 Conciossiachè egli mi abbia conquiso con un turbo, E mi abbia date di molte battiture senza cagione.

A ki forgószélben rohan meg engem, és ok nélkül megsokasítja sebeimet.

18 Egli non mi permette pur di respirare; Perciocchè egli mi sazia di amaritudini.

Nem hagyna még lélekzetet se vennem, hanem keserűséggel lakatna jól.

19 Se si tratta di forza, ecco, [egli è] potente; Se di giudicio, chi mi citerà?

Ha erőre kerülne a dolog? Ímé, ő igen erős; és ha ítéletre? Ki tűzne ki én nékem napot?

20 Benchè io sia giusto, la mia bocca mi condannerà; [Quantunque] io [sia] intiero, ella mi dichiarerà perverso.

Ha igaznak mondanám magamat, a szájam kárhoztatna engem; ha ártatlannak: bűnössé tenne engemet.

21 [Benchè] io [sia] intiero, io non riconoscerò me stesso; Io avrò a sdegno la vita mia.

Ártatlan vagyok, nem törődöm lelkemmel, útálom az életemet.

22 Egli [è] tutt'uno; perciò ho detto: Egli distrugge ugualmente l'[uomo] intiero e l'empio.

Mindegy ez! Azért azt mondom: elveszít ő ártatlant és gonoszt!

23 Se [è] un flagello, egli uccide in un momento; [Ma] egli si beffa della prova degl'innocenti.

Ha ostorával hirtelen megöl, neveti a bűntelenek megpróbáltatását.

24 La terra è data in mano all'empio, [Il qual] copre la faccia de' giudici di essa. Ora, se [Iddio] non [fa questo], chi [è] egli [dunque?]

A föld a gonosz kezébe adatik, a ki az ő biráinak arczát elfedezi. Nem így van? Kicsoda hát ő?

25 Ma i miei giorni sono stati più leggieri che un corriero; Son fuggiti via, non hanno goduto il bene;

Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál: elfutának, nem láttak semmi jót.

26 Son trascorsi come saette, Come un'aquila che vola frettolosa al pasto.

Ellebbentek, mint a gyorsan járó hajók, miként zsákmányára csap a keselyű.

27 Se io dico: Io dimenticherò il mio lamento, Io lascerò il mio cruccio, e mi rinforzerò;

Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodásommal és vidám leszek:

28 Io sono spaventato di tutti i miei tormenti, Io so che tu non mi reputerai innocente.

Megborzadok az én mindenféle fájdalmamtól; tudom, hogy nem találsz bűntelennek engem.

29 Io sarò reo; Perchè adunque mi affaticherei in vano?

Rossz ember vagyok én! Minek fáraszszam hát magamat hiába?

30 Quando io mi fossi lavato con acque di neve, E nettatomi le mani col sapone;

Ha hóvízzel mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg kezeimet:

31 Allora pure tu mi tufferesti in una fossa, E i miei vestimenti mi avrebbero in abbominio.

Akkor is a posványba mártanál engem és az én ruháim is útálnának engem.

32 Perciocchè egli non [è] un uomo, come [son] io, [perchè] io gli risponda, [E perchè] noi veniamo insieme a giudicio.

Mert nem ember ő, mint én, hogy néki megfelelhetnék, és együtt pörbe állanánk.

33 Ei non v'è niuno che possa dar sentenza fra noi, [Che] possa metter la mano sopra amendue noi.

Nincs is közöttünk igazlátó, a ki kezét közbe vethesse kettőnk között!

34 [Ma] rimuova egli pur la sua verga d'addosso a me, E non mi conturbi il suo spavento.

Venné csak el rólam az ő veszszejét, és az ő rettentésével ne rettegtetne engem:

35 [Allora] io parlerò, e non avrò paura di lui; Perciocchè in questo stato io non [sono] in me stesso.

Akkor szólanék és nem félnék tőle: mert nem így vagyok én magammal!