Matendo ga Mitume 19
1 Mana itei panga Apolo abile Korintho, Paulo apeta nyanda za nnani na aikite katika mji wa Efeso, na akwembine na banafunzi bake badhaa.
Történt pedig aközben, amíg Apollós Korinthusban volt, hogy Pál, bejárva a felsőbb tartományokat, Efezusba érkezett. Amikor néhány tanítványra talált,
2 Paulo kaamakiya, “Je, mwatimpokya Roho mtakatifu pamuaminiya?” Bammakiya, “Hapana, twaweza kwaa kuyowa nnani ya Roho Mtakatifu.”
ezt mondta nekik: „Vajon vettetek-e Szentlelket, miután hivőkké lettetek?“Azok pedig ezt mondták neki: „Még azt sem hallottuk, hogy van Szentlélek.“
3 Paulo kabaya, “Nambeambe mwenga mwabatizwa kinamani?” Babaya, Katika ubatizo wa Yohana.”
Ekkor megkérdezte tőlük: „Mire keresztelkedtetek meg tehát?“Azok pedig azt mondták: „A János keresztségére.“
4 Bai Paulo kaayangwa, “Yohana alibatiza kwa ubatizo wa toba. Kaabakiya balo bandu panga bapalikwa kumwamini yolo ywaisa baada yake, yaanu, Yesu.”
Pál pedig ezt mondta: „János megtérésnek keresztségével keresztelt, azt mondva a népnek, hogy aki ő utána jön, abban higgyenek, tudniillik a Krisztus Jézusban.“
5 Bandu bayowine habari yee, batibatizwa kwa lina lya Ngwana Yesu.
Amikor pedig ezt hallották, megkeresztelkedtek az Úr Jézus nevére.
6 Ipangike Paulo paabekite maboko gake nnani yabe, Roho Mtakatifu kaisa nnani yabe na batumbwile longela kwa lugha na kutabiri.
És mikor Pál reájuk tette kezét, a Szentlélek szállt reájuk, nyelveken szóltak és prófétáltak.
7 Jumla ya bembe babile analome komi ni ibele.
A férfiak pedig összesen mintegy tizenketten voltak.
8 Paulo atiyenda katika lisinagogi kalongela kwa ujasiri muda wa miezi mitatu. Abile akiongoza kalongela na kuwavuta bandu kuhusu makowe yanayohusu ufalme wa Nnongo.
Bement a zsinagógába, három hónapon át vitatkozva bátorsággal szólt, és igyekezett meggyőzni őket az Isten országára tartozó dolgokról.
9 Lakini Ayahudi benge babile makaidi na basalitia kwaa, batumbwile baya mabaya kuhusu ndela ya Kristo nnongi ya kipenga sa bandu. Bai Paulo aliachana na bembe na kubatenga baaminio kutalu na bembe. Ywembe atumbwile longela kila lisoba katika ukumbi wa Tirano.
Amikor pedig néhányan megkeményítették magukat és nem hittek, sőt gonoszul beszéltek az Úr útjáról a sokaság előtt, otthagyta őket, elszakította a tanítványokat tőlük, s mindennap egy bizonyos Tirannus iskolájában prédikált.
10 Ayee itiyendelea kwa miaka ibele, kwa eyo bote babile batama katika Asia baliyowine neno lya Ngwana, bote Bayahudi na Bayunani.
Ez pedig két esztendeig tartott, úgy, hogy mindazok, akik Ázsiában laktak, mind zsidók, mind görögök, hallgatták az Úr Jézusnak igéjét.
11 Nnongo abile akipanga matendo makolo kwa maboko ga Paulo,
Isten pedig nem mindennapi csodákat cselekedett Pál keze által,
12 panga hata atamwe bapatike ukoto, na kubabutua roho achafu, muda batitola leso na ngobo zazibokite mu'yega ya Paulo.
úgyhogy még a testéről is elvitték a kendőket vagy kötényeket a betegekhez, és eltávoztak tőlük a betegségek, és a gonosz lelkek kimentek belőlük.
13 Lakini pabile na Ayahudi batipunga mbepo bakisafiri pitya lieneo lee, batilitumya lina lya Yesu kwa ajili ya matumizi yabe bene. Bakiabakiya balo babile na nchela achafu; Babaya, “Nabaamuru mboke kwa lina lya Yesu ywamuhubiria Paulo”
Néhányan pedig a lézengő zsidó ördögűzők közül elkezdték az Úr Jézus nevét hívni azokra, akikben gonosz lelkek voltak, és ezt mondták: „Kényszerítünk titeket arra a Jézusra, akit Pál prédikál.“
14 Bapangite aga babile bana saba ba kuhani Nkolo ba Kiyahudi, Skewa.
Közöttük voltak pedig Szkévának, egy zsidó főpapnak fiai heten, akik ezt művelték.
15 Roho achafu bayangwa, “Uesu nimtangite, na Paulo nimtangite, lakini mwenga mwa nyai?”
A gonosz lélek pedig ezt mondta: „A Jézust ismerem, Pálról is tudok, de ti kicsodák vagytok?“
16 Yolo roho nchafu nkati ya mundu atiabutukia bapunga nchela na atibashinda nguvu na kuakombwa. Nga batibutuka boka yolo nyumba baile atopo na jeruhiwa.
És rájuk ugrott az az ember, akiben a gonosz lélek volt, és leteperte őket, hatalmat vett rajtuk annyira, hogy meztelenül és megsebesülve szaladtak ki abból a házból.
17 Likowe lee lyatiyowanika kwa bote. Ayahudi na Bayunani, ambao batami kolyo Efeso. Babile na hofu muno, na lina lya Ngwana lyatizidi kuheshimiwa.
Ezt pedig megtudták mindannyian, zsidók és görögök, akik Efezusban laktak, félelem szállta meg mindnyájukat, és magasztalták az Úr Jézusnak nevét.
18 Pia, baingi ba baumini baisile na bakaungama na batidhihirisha matendo mabaya bayapangite.
Sokan a hívők közül is eljöttek, bevallották és föltárták mesterkedéseiket.
19 Baingi babile bapanga uganga batikusanya itabu yabe, batiitiniya mwoto nnongi ya kila mundu. Muda wabe batilangilwa thamani ya ilebe yoo, ibile ipande hamsini elfu ya mbanje.
Sokan pedig azok közül, akik ördögi mesterségeket űztek, könyveiket összehordták, és mindenki szeme láttára megégették. Összeszámlálták a könyvek árát, és azok ötvenezer ezüstpénzt tettek ki.
20 Nga nyo Neno lya Ngwana lyatienea kwa upana muno katika nguvu.
Így az Úrnak igéje erősen növekedett és hatalmas lett.
21 Baada ya Paulo kamilisha huduma yake kolyo Efeso, Roho atimwongoza kuyenda Yerusalemu pitya Makedonia na Akaya; Kabaya, “Baada ya tama kolyo, ipalikwa kuibona Rumi kae.”
Amikor pedig ezek megtörténtek, Pál eldöntötte magában, hogy elmegy Macedóniába és Akhájába, majd Jeruzsálembe, és ezt mondta: „Ottlétem után Rómát is meg kell látnom.“
22 Paulo atibatuma Makedonia banfunzi bake abele, Timotheo na Erasto, ambao babile batimsaidia. Lakini ywembe mwene atitama Asia kwa muda.
Macedóniába pedig elküldött kettőt azok közül, akik neki szolgáltak, Timóteust és Erásztoszt, ő maga pedig még egy ideig Ázsiában maradt.
23 Muda woo itipangika ghasia ngolo kolyo EFeso kuhusu yelo ndela.
Az időtájt azonban nem csekély háborúság támadt az Úr útja miatt.
24 Sonara yumo lina lyake Demetrio, ywachenga sanamu ya mbanje ya nongo Diana, aletike biashara ngolo kwa mafundi.
Mert egy Demeter nevű ötvös, ezüstből Artemisz-templomokat készített, és a mesterembereknek nem csekély nyereséget juttatott.
25 Nga nyo atibakusanya, mafundi ba kazi yee nobaya, “Baheshimiwa, mutangite panga katika biashara yee twenga twapata mbanje yanyansima.
Összegyűjtötte őket, és az ilyenfélékkel foglalkozó műveseket, s ezt mondta: „Férfiak, tudjátok, hogy ebből a mesterségből van a mi jólétünk.
26 Mwalola na muyowine panga, twenga kwaa pano Efeso, ila karibia Asia yoti, ayoo Paulo atibashawishi na kubakerebuya bandu banyansima. Abaya panga ntopo nnongo ambayo ichengwa kwa maboko.
Látjátok és halljátok, hogy ez a Pál nemcsak Efezusnak, hanem közel az egész Ázsiának sok népét eláltatta és félrevezette, mivel azt mondja, hogy nem istenek azok, amelyeket kézzel csinálunk.
27 Na ibile kwaa hatari panga biashara yitu yalowa itajika kwaa kae, lakini pia na lihekalu lya nnongo nyumbo ywabile nkolo Diana aweza tolwa kwa mana abile kwaa na maana. Kae aweza kupoteza ukolo wake, ywembe ambae Asia na dunia yatimwabudu.”
Nemcsak az a veszély fenyeget bennünket, hogy ez a mesterség tönkre megy, hanem hogy a nagy istenasszonynak, Artemisznek templomát is semmibe veszik, elvész az ő nagysága is, akit egész Ázsia és a világ tisztel.“
28 Pabayowine aga, batwelilwe na hasira na bakombwa ndoti, babaya, “Diana wa Efeso ni nkolo.”
Amikor pedig ezeket hallották, elteltek haraggal és ezt kiáltották: „Nagy az efezusi Artemisz!“
29 Mji woti utwelile ghasia, na bandu batibutuka pamope nkati ya ukumbi wa michezo, baakamwa basafiri na Paulo, Gayo na Aristariko, babokite Mekedonia.
Az egész város háborúsággal telt meg, és egy akarattal a színházba rohantak, megfogták Gájuszt és Arisztarkhoszt, akik Macedóniából valók, és Pálnak útitársai voltak.
30 Paulo apala kujingya katika kipenga sa bandu, lakini banafunzi batimzuia.
Pál pedig amikor a nép közé akart menni, nem eresztették a tanítványok.
31 Pia, baadhi ya maafisa ba mkoa wa Asia ambao babile mambwiga bake batimpelekea ujumbe kwa nguvu kunnoba kana ajingii kayika ukumbi ba michezo.
Az ázsiai főpapok közül is néhányan, akik barátai voltak neki, hozzá küldtek és kérték, hogy ne menjen a színházba.
32 Baadhi ya bandu babile babaya kilebe chelo na benge likowe lelo, kwa sababu kipenga sa bandu satichanganyika. Baingi babe baweza kwaa hata kuyowa kwa mwanja namani baisile pamope.
Ott pedig az egyik ezt, a másik azt kiáltozta, mert a népgyűlés összezavarodott és a többség nem tudta, miért gyűltek össze.
33 Bayahudi bannetike Iskanda panja ya kipenga sa bandu na kumbeka nnani nnongi ya bandu. Iskanda aboite ishara kwa luboko lwake kutoa maelezo kwa bandu.
A sokaság közül pedig előállították Sándort, akit a zsidók előretuszkoltak. Sándor pedig intett a kezével, hogy védekezni akar a nép előtt.
34 Lakini batilitambua kuwa ywembe ni Myahudi, bote baikombwa ndoti kwa likowe limo kwa muda wa masaa ibele, “Diana nga nkolo ba Efeso.”
Azonban felismerték, hogy zsidó, kiáltozás tört ki mindnyájukból, mintegy két óra hosszáig kiabálva: „Nagy az efezusi Artemisz!“
35 Baada ya karani ba mji kukinyamazisha kipenga sa bandu, abaya,'Mwenga mwaalalome ba Efeso, ywa nyai ywatangite kwaa panga mji ba Efeso ni mtunza wa lihekalu lya Diana nkolo na yelo picha yatitomboka boka kumaunde?
Miután pedig a városi jegyző lecsendesítette a sokaságot, ezt mondta: „Efezusbeli férfiak, ugyan ki az az ember, aki ne tudná, hogy Efezus városa a nagy Artemisz istenasszonynak, és a Jupitertől leszállt képének templomőrzője?
36 Kubona bai panga makowe aga yawezekana kwaa, tupalika kuwa na utulivu na kana mupange chochote kwa haraka.
Mivel ezek ellen senki nem szólhat, szükséges, hogy elcsendesedjetek, és semmi vakmerő dolgot ne kövessetek el.
37 Kwa mana mwaakema bandu aba pano mahakamani ambao ni anyang'anyi kwaa ba lihekalu wala babile kwaa kumkufuru nongo witu nyumbo.
Mert idehoztátok ezeket az embereket, akik sem nem szentségrontók, sem a ti istenasszonyotok ellen káromlást nem szóltak.
38 Kwa eyo, mana Demetrio na mafundi babile pamope niywembe babile na mashitaka nnani ya mundu yeyote, mahakama ibile wazi na maliwali babile. Na baletwe nnongi ya lishauri.
Ha tehát Demeternek és a hozzátartozó mesterembereknek valaki ellen panaszuk van, vannak törvényszékek, és vannak helytartók, pereljenek ott egymással.
39 Lakini mana wenga upala chochote kuhusu makowe genge, yalowa shughulukiwa katika kiako halali.
Ha pedig egyéb dolog miatt van valami panaszotok, a törvényes népgyűlésen majd elintézitek.
40 Kwa kweli tubile katika hatari ya tuhumiwa kuhusu ghasia ya lisoba lee. Ntopo sababu ya machafuko aga, na tubile kwaa na uwezo wa kugaelezea.
Mert félő, hogy lázadással vádolnak meg a mai nap miatt; ugyanis semmi ok nincs, amellyel számot tudnánk adni ezért a csődületért.“
41 Baada ya kubaya aga, atibatawanya bandu.
Ezeket mondva, feloszlatta a gyűlést.
