Jó 38
1 Então o SENHOR respondeu a Jó desde um redemoinho, e disse:
Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
2 Quem é esse que obscurece o conselho com palavras sem conhecimento?
Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
3 Agora cinge teus lombos como homem; e eu te perguntarei, e tu me explicarás.
Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
4 Onde estavas tu quando eu fundava a terra? Declara- [me], se tens inteligência.
Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
5 Quem determinou suas medidas, se tu o sabes? Ou quem estendeu cordel sobre ela?
Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?
6 Sobre o que estão fundadas suas bases? Ou quem pôs sua pedra angular,
Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
7 Quando as estrelas do amanhecer cantavam alegremente juntas, e todos os filhos de Deus jubilavam?
Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
8 Ou [quem] encerrou o mar com portas, quando transbordou, saindo da madre,
És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;
9 Quando eu pus nuvens por sua vestidura, e a escuridão por sua faixa;
Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?
10 Quando eu passei sobre ele meu decreto, e [lhe] pus portas e ferrolhos,
Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
11 E disse: Até aqui virás, e não passarás adiante, e aqui será o limite para a soberba de tuas ondas?
És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
12 Desde os teus dias tens dado ordem à madrugada? [Ou] mostraste tu ao amanhecer o seu lugar,
Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
13 Para que tomasse os confins da terra, e os perversos fossem sacudidos dela?
Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
14 E [a terra] se transforma como barro [sob] o selo; [todas as coisas sobre ela] se apresentam como vestidos?
Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
15 E dos perversos é desviada sua luz, e o braço erguido é quebrado.
Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
16 Por acaso chegaste tu às fontes do mar, ou passeaste no mais profundo abismo?
Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
17 Foram reveladas a ti as portas da morte, ou viste as portas da sombra de morte?
Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
18 Entendeste tu as larguras da terra? Declara, se sabes tudo isto.
Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
19 Onde está o caminho [por onde] mora a luz? E quanto às trevas, onde fica o seu lugar?
Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
20 Para que as tragas a seus limites, e conheças os caminhos de sua casa.
Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
21 Certamente tu o sabes, pois já eras nascido, e teus dias são inúmeros!
Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
22 Por acaso entraste tu aos depósitos da neve, e viste os depósitos do granizo,
Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?
23 Que eu retenho até o tempo da angústia, até o dia da batalha e da guerra?
A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
24 Onde está o caminho em que a luz se reparte, e o vento oriental se dispersa sobre a terra?
Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
25 Quem repartiu um canal às correntezas de águas, e caminho aos relâmpagos dos trovões,
Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
26 Para chover sobre a terra [onde] havia ninguém, [sobre] o deserto, onde não há gente,
Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
27 Para fartar [a terra] deserta e desolada, e para fazer crescer aos renovos da erva.
Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
28 Por acaso a chuva tem pai? Ou quem gera as gotas do orvalho?
Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
29 De qual ventre procede o gelo? E quem gera a geada do céu?
Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
30 As águas se tornam duras como pedra, e a superfície do abismo se congela.
Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?
31 Podes tu atar as cadeias das Plêiades, ou desatar as cordas do Órion?
Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
32 Podes tu trazer as constelações a seu tempo, e guiar a Ursa com seus filhos?
A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
33 Sabes tu as ordenanças dos céus? Ou podes tu dispor do domínio deles sobre a terra?
Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
34 Ou podes levantar tua voz até às nuvens, para que a abundância das águas te cubra?
Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
35 Podes tu mandar relâmpagos, para que saiam, e te digam: Eis-nos aqui?
Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
36 Quem pôs a sabedoria no íntimo? Ou quem deu entendimento à mente?
Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
37 Quem pode enumerar as nuvens com sabedoria? E os odres dos céus, quem pode os despejar?
Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
38 Quando o pó se endurece, e os torrões se apegam uns aos outros?
Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
39 Caçarás tu a presa para o leão? Ou saciarás a fome dos leões jovens,
Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;
40 Quando estão agachados nas covas, [ou] estão à espreita no matagal?
Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?
41 Quem prepara aos corvos seu alimento, quando seus filhotes clamam a Deus, andando de um lado para o outro por não terem o que comer?
Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?
