Ibrani 11
1 Mete ma hita tamahere Lamatualain, naa sosoan nae, hita tamahena takandoo neu E. Te mete ma Ana helu-fuli nae tao dalaꞌ esa, na, hita bubꞌuluꞌ tae, Dei fo Ana tao tungga hehelu-fufuliꞌ naa. Onaꞌ mae hita nda feꞌe simbo saa sa boe o, tamahere takandooꞌ a.
A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.
2 Hita bei-baꞌi tara ruma memaꞌ ramahere taꞌo naa. Huu naa, Lamatualain simbo se no maloleꞌ.
Mert ezzel szereztek jó bizonyságot a régebbiek.
3 Raefafoꞌ no lalai fo hita titaꞌ leleꞌ ia, tamahere tae, Lamatualain mana tao basa ia ra. Huu Ana nda tao nendiꞌ saa fo mana sia memaꞌ, fo atahori bisa mete ritaꞌ a. Basa ia ra, dadꞌi huu Ana olaꞌ nendiꞌ a Dedꞌea-oꞌolan. (aiōn g165)
Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy a mi látható, a láthatatlanból állott elő. (aiōn g165)
4 Habel namahere neu Lamatualain. Huu naa, de ana nendi tutunu-hohotu maloleꞌ lenaꞌ aꞌan Kaen. Lamatualain simbo malole Habel no tutunu-hohotun, huu ralan ndoos. Dadꞌi onaꞌ mae ana mate dooꞌ ena, te hita feꞌe bisa tanori mia e, huu nemeheren.
Hit által vitt Ábel becsesebb áldozatot Istennek, mint Kain, a mi által bizonyságot nyert a felől, hogy igaz, bizonyságot tevén az ő ajándékairól Isten, és az által még holta után is beszél.
5 Henok o namahere neu Lamatualain. Huu naa, Lamatuaꞌ soꞌu e sorga neu, fo ana nda mate sa. Atahori ra sangga e boe, te nda randaa ro e sa, huu Lamatuaꞌ soꞌu e ena. Lamatuaꞌ simbo e no maloleꞌ, huu Lamatuaꞌ nae, “Henok ia, Atahori mana tao rala ngga namahoꞌo.”
Hit által vitetett fel Énokh, hogy ne lásson halált, és nem találták meg, mert az Isten felvitte őt. Mert felvitetése előtt bizonyságot nyert a felől, hogy kedves volt Istennek.
6 De taꞌo ia, toronoo ngga re! De manggareloꞌ ena, Lamatualain nda simbo atahori mana nda ramahere neu E sa. Te atahori mana nae nisiꞌ Lamatualain, musi namahere nae, Lamatuaꞌ memaꞌ sia. Boe ma musi namahere nae, Lamatuaꞌ nau tulu-fali atahori mana nau sangga Eni.
Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert a ki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, a kik őt keresik.
7 Noh o namahere Lamatualain. Huu naa, Noh namahere Lamatuaꞌ leleꞌ Ana nafadꞌe memaꞌ nae, “Noh! Musunedꞌa, e! Dei fo Au ulutu raefafoꞌ ia noꞌ a oe mandali monaeꞌ manaseliꞌ fo atahori nda feꞌe rita sa.” Mae Noh nda feꞌe nita onaꞌ naa sa, te ana tao rerenaꞌ neu Lamatualain, ma tao ofaꞌ fo no ume-isi nara rasodꞌa. Huu nemeheren naa, Lamatuaꞌ nae eni atahori rala ndoos. Te basa atahori nda mana ramahereꞌ ra sa, Lamatuaꞌ fee se huku-dokiꞌ beran seli.
Hit által tisztelte Istent Noé, mikor megintetvén a még nem látott dolgok felől, házanépe megtartására bárkát készített, a mely által kárhoztatá e világot és a hitből való igazságnak örökösévé lett.
8 Bꞌai Abraham o namahere neu Lamatualain. Huu naa Lamatualain noꞌe e nae, “Abraham, e! Lao hela kambom fo muu sia mamanaꞌ fo dei fo utudꞌu neu nggo. Te rae naa dei fo dadꞌi tititi-nonosi mara pusakan.” Rena taꞌo naa ma, ana tao tungga Lamatuaꞌ hihii-nanaun, mae ana nda nahine nitaꞌ nae bee neu sa boe.
Hit által engedelmeskedett Ábrahám, mikor elhívatott, hogy menjen ki arra a helyre, a melyet örökölendő vala, és kiméne, nem tudván, hová megy.
9 Leleꞌ ana losa rae naa, ana naririi lalaat na, de leo onaꞌ atahori fuiꞌ sia rae naa fo Lamatuaꞌ helu-fuli nae fee neu e. Boe ma anan Isak no umbun Yakob o leo sia naa boe, Huu Lamatuaꞌ helu-fuli nae fee rae naa dadꞌi sira pusakan.
Hit által lakott az ígéret földén, mint idegenben, sátorokban lakván Izsákkal és Jákóbbal, ugyanazon ígéretnek örökös társaival.
10 Ana namahena nae dei fo nasodꞌa sia kota esa manaseliꞌ tebꞌe. Huu Lamatualain mesaꞌ ne mana tao nggambar fo nafefela kota naa.
Mert várja vala az alapokkal bíró várost, melynek építője és alkotója az Isten.
11 Sara, baꞌi Abraham saon, o namahere neu Lamatualain boe. Mae ana nda feꞌe bonggi nita sa, ma lasiꞌ ena o, Lamatuaꞌ tao e dadꞌi bei-baꞌiꞌ soaꞌ neu nusa monaeꞌ esa. Huu namahere nae, dei fo Lamatualain tao tungga saa fo nene helu-fuli basaꞌ ena.
Hit által nyert erőt Sára is az ő méhében való foganásra, és életkora ellenére szűlt, minthogy hűnek tartotta azt, a ki az ígéretet tette.
12 Huu naa de, onaꞌ mae eni lasi naeꞌ ena o, feꞌe bisa bonggi nala tititi-nonosiꞌ hetar, losa atahori nda ito-eken rala se sa. Te dedꞌesi nara onaꞌ nduuꞌ sia lalai, ma saraꞌaeꞌ sia retaan.
Azért is egytől, még pedig mintegy kihalttól annyian származtak, mint az égnek csillagai sokaságra nézve, és mint a tenger partja mellett a fövény, mely megszámlálhatatlan.
13 Hita baꞌi nara baꞌi Abraham, baꞌi Isak, ma baꞌi Yakob ramahere rakandoo neu Lamatualain losa ara mate. Te ara nda feꞌe simbo nusaꞌ fo Lamatuaꞌ helu-fuliꞌ a sa. Mae taꞌo naa o, ara ramahena rakandoo no rala nemehoꞌot, huu ara lalanik rita nusaꞌ naa mia dodꞌooꞌ ena. Huu ara rataa rae, sira akaꞌ atahori fuiꞌ mana leo raꞌatataaꞌ sia raefafoꞌ iaꞌ
Hitben haltak meg mindezek, nem nyerve meg az ígéreteket, hanem csak távolról látva és üdvözölve azokat, és vallást tevén arról, hogy idegenek és vándorok a földön.
14 Tao-tao te, atahori mana olaꞌ mataꞌ naa, ara raeꞌ a doo bee fo hambu mamanaꞌ fo dadꞌi ena nara.
Mert a kik így szólnak, nyilván jelentik, hogy hazát keresnek.
15 Mete ma nusaꞌ fo baꞌi tara raeꞌ a doo bee fo ara hambuꞌ a, naeni baꞌi Abraham kambo leleo-luluꞌun, na, tantu ara hambu kakaꞌeꞌ naeꞌ fo baliꞌ naa reu.
És hogyha eszökbe jutott volna az, a melyből kijöttek, volt volna idejök a visszatérésre.
16 Te mamanaꞌ fo raeꞌ a doo bee fo hambuꞌ naa, naeni nusaꞌ manaseliꞌ sia sorga. Huu naa, Lamatualain simbo no maloleꞌ ma tao se dadꞌi atahori nara. Huu Ana sadꞌia hela memaꞌ kota esa fee neu se sia sorga.
Így azonban jobb után vágyódnak, tudniillik mennyei után; azért nem szégyenli őket az Isten, hogy Istenöknek neveztessék, mert készített nékik várost.
17 Baꞌi Abraham namahere tebꞌe-tebꞌeꞌ neu Lamatualain leleꞌ Lamatuaꞌ sobꞌa nemeheren. Huu naa, de ana tao tungga Lamatuaꞌ parendan de fee anan Isak dadꞌi tutunu-hohotuꞌ. Tao tao te, feꞌesaꞌan Lamatuaꞌ helu-fuli soꞌal anaꞌ naa nae, “Mia anam Isak ia, dei fo hambu tititi-nonosiꞌ hetar, losa ara dadꞌi nusa manaseliꞌ.”
Hit által áldozta meg Ábrahám Izsákot, próbára tétetvén, és az egyszülöttet vitte áldozatul, ő, ki az ígéreteket nyerte,
A kinek meg volt mondva: Izsákban neveztetik néked mag;
19 Te baꞌi Abraham duꞌa ena nae, Lamatualain naꞌena koasa fo tao nasodꞌa baliꞌ atahori mana mateꞌ. Memaꞌ tebꞌe taꞌo naa, huu leleꞌ naa, onaꞌ eni hambu baliꞌ anan mana dadꞌi tutunu-hohotuꞌ ena.
Úgy gondolkozván, hogy az Isten a halálból is képes feltámasztani, miért is őt példaképen visszanyerte.
20 Baꞌi Isak o namahere Lamatualain boe. Huu naa, de ana noꞌe fo Lamatuaꞌ pala-banggi fee ana nara Yakob no Esau papala-babꞌanggiꞌ.
Hit által áldá meg a jövendőkre nézve Izsák Jákóbot és Ézsaut.
21 Baꞌi Yakob namahere Lamatualain boe. Huu naa, de leleꞌ naeꞌ a mate ma, nambariiꞌ ruku-ruku toꞌu teteas na, de beꞌutee neu Lamatuaꞌ. Basa de ana noꞌe Lamatuaꞌ fee papala-babꞌanggiꞌ neu umbun mia anan Yusuf.
Hit által áldá meg a haldokló Jákób a József fiainak mindenikét, és botja végére hajolva imádkozott.
22 Baꞌi Yusuf namahere Lamatualain boe. Leleꞌ ana naeꞌ a mate, ana namahere nae, dei fo Lamatualain no eni atahori Israꞌel nara lao hela rae Masir. Naa de ana helu se nae, mete ma ara lao hela rae Masir na musi rendi eni rui nara.
Hit által emlékezett meg élete végén József az Izráel fiainak kimeneteléről, és az ő tetemeiről rendelkezett.
23 Baꞌi Musa ina-ama nara o ramahere Lamatualain boe. Leleꞌ inan bonggi hendi e ma, ara raꞌafuniꞌ e doon fula telu, huu rita e aon monaeꞌ. Ma ara nda ramatau mane Masir a sa, onaꞌ mae ana parenda atahori nara nae, “Misa basa anadꞌiki touꞌ nene bonggi feuꞌ mia atahori Ibrani ra!
Hit által rejtegették Mózest az ő szülei születése után három hónapig, mivel látták, hogy kellemes a gyermek, és nem féltek a király parancsától.
24 Leleꞌ baꞌi Musa naꞌamoko ma, ana o namahere Lamatualain boe. Huu, feꞌesaꞌan Mane Masir a ana feton soꞌu nala e dadꞌi anan. Onaꞌ mae taꞌo naa o, ana nda nau atahori rae, eni mane Masir bobꞌonggin sa.
Hit által tiltakozott Mózes, midőn felnövekedett, hogy a Faraó leánya fiának mondják,
25 Huu ana duꞌa nae, malole lenaꞌ usodꞌa susa uꞌubꞌue o Lamatuaꞌ atahori nara, te soa saa usodꞌa umuhoꞌo o dala deꞌulakaꞌ mana naꞌatataaꞌ losaꞌ a.
Inkább választván az Isten népével való együttnyomorgást, mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét;
26 Ana hela atahori raꞌamuti e, huu namahena Kristus, naeni Atahori fo Lamatualain helu-fuli nae haitua nemaꞌ a. Ana naꞌatataaꞌ onaꞌ naa, huu bubꞌuluꞌ nae dei fo Lamatualain bala-bꞌae eni malole lenaꞌ basa hata-hetoꞌ mana sia rae Masir.
Égyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartván Krisztus gyalázatát, mert a megjutalmazásra tekintett.
27 Baꞌi Musa o namahere Lamatualain leleꞌ ana noꞌe mane Masir fo no bei-baꞌi tara lao hela raen. Mae mane Masir a namanasa seli te, baꞌi Musa nda namatau e sa. Baꞌi Musa namahere nakandoo neu Lamatualain fo nda nenenitaꞌ a sa, onaꞌ ana nita E ena.
Hit által hagyta oda Égyiptomot, nem félvén a király haragjától; mert erős szívű volt, mintha látta volna a láthatatlant.
28 Baꞌi Musa namahere Lamatuaꞌ leleꞌ rahehere rae lao hela rae Masir. Naa de, ana tao tungga Lamatuaꞌ parendan, de denu bei-baꞌi tara tao fai Paska fefeun no mbau-hala bibꞌi lombo fo dadꞌi banda tutunu-hohotuꞌ. Basa ma ara haꞌi rala banda raan de tao tatandaꞌ hela neu ume nara. Tetembaꞌ naa, Lamatuaꞌ aten mia sorga neu tao nisa basa ana-ana uluꞌ mana sia rae Masir a. Te nda neu nisiꞌ bei-baꞌi tara ume nara rala sa, huu nita raaꞌ naa sia ume nara lelesun.
Hit által rendelte a páskát és a vérnek kiontását, hogy az öldöklő ne illesse az ő elsőszülötteiket.
29 Leleꞌ bei-baꞌi tara lao hela rae Masir, ara o ramahere neu Lamatualain boe. Huu nemehere nara, de Lamatuaꞌ tadꞌa bꞌanggi oeꞌ mia tasi mbilas, fo ara laoꞌ no masodꞌaꞌ tungga rae madꞌaꞌ. Te soldꞌadꞌu Masir mana reu oi tungga se, rasamele mate leleꞌ ara rae sobꞌa laoꞌ taꞌi naa.
Hit által keltek át a veres tengeren, mint valami szárazföldön, a mit megpróbálván az égyiptomiak, elnyelettek.
30 Leleꞌ bei-baꞌi tara masoꞌ risiꞌ rae Kanaꞌan rala reu ena, ara o ramahere neu Lamatualain boe. Huu ara tungga parendan, ma lao rereoꞌ kota Yeriko tembok na deaꞌ losa fai hitu lalaꞌen. Boe ma, tembok naa ndefaꞌ hendiꞌ e neuꞌ ena.
Hit által omlottak le Jérikónak kőfalai, midőn hét napig köröskörül járták.
31 Rahab, fo feꞌesaꞌan dadꞌi ina manendit sia kota naa, ana sia naa boe. Huu namahere neu Lamatualain, naa de ana simbo no malolole atahori Israꞌel ra mana maku-maꞌu nara, de naꞌafuniꞌ se mia umen. Boe ma Lamatuaꞌ tao nalutu basa atahori Yeriko ra, huu ara nda nau rena E sa. Te Lamatuaꞌ fee Rahab nasodꞌa, huu nemeheren.
Hit által nem veszett el Ráháb, a parázna nő az engedetlenekkel együtt, befogadván a kémeket békességgel.
32 Au feꞌe bisa olaꞌ naruꞌ fai, soꞌal atahori laen mana ramahere neu Lamatualain. Te nda kaꞌe ala fo dui lutuꞌ-leloꞌ soꞌal Gideon, Barak, Simson, Yefta, Daud, Samuel, boe ma Lamatualain mana ola-ola laen nara.
És mit mondjak még? Hiszen kifogynék az időből, ha szólnék Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról;
33 Basa se ramahere neu Lamatualain. Huu naa, hambu ruma labꞌan rasenggiꞌ maneꞌ ra. Ruma toꞌu parendaꞌ no rala ndoos, fo rasalaꞌe atahori nda ma salaꞌ ra sa, ma hukun atahori ma salaꞌ ra. Ruma fai simbo saa fo Lamatuaꞌ helu-fuliꞌ ena. Ma hambu ruma ramahere neu Lamatua de singa nda naa se sa.
A kik hit által országokat győztek le, igazságot cselekedtek, az ígéreteket elnyerték, az oroszlánok száját betömték.
34 Ruma nene nggariꞌ risiꞌ ai mana mbila monaeꞌ, te nda mate sa. Ruma fai Lamatuaꞌ mboꞌi se mia atahori mana nae tati se nendiꞌ fela tafaꞌ. Ruma nda maꞌadꞌereꞌ sa, te Lamatuaꞌ fee se maꞌadꞌereꞌ. Lamatuaꞌ fee ruma dadꞌi manaseliꞌ sia netatis, losa ara rasenggiꞌ soldꞌadꞌu musu mia mamanaꞌ laen ra.
Megoltották a tűznek erejét, megmenekedtek a kard élitől, felerősödtek a betegségből, erősek lettek a háborúban, megszalasztották az idegenek táborait.
35 Hambu mama ra ruma o simbo baliꞌ bobꞌonggi nara, fo Lamatuaꞌ tao nasodꞌa bꞌaliꞌ ra. Te ruma hambu doidꞌosoꞌ, huu ramahere neu Lamatualain. Ara hiiꞌ a mate, fo ona bee na sira afiꞌ heoꞌ rasadꞌea hela Lamatuaꞌ. Ara nda raꞌetu nemehere nara sia Lamatuaꞌ sa. Dadꞌi ara ramahena rae, dei fo Lamatuaꞌ soꞌu sira fo hambu masoi-masodꞌa maloleꞌ lenaꞌ sia sorga.
Asszonyok feltámadás útján visszanyerték halottjaikat; mások kínpadra vonattak, visszautasítván a szabadulást, hogy becsesebb feltámadásban részesüljenek.
36 Ruma fai nene neꞌemutiꞌ, ma hambu ue-hehembaꞌ. Ruma fai neneranteꞌ sia bui rala.
Mások pedig megcsúfoltatások és megostoroztatások próbáját állották ki, sőt még bilincseket és börtönt is;
37 Ruma mateꞌ, huu nene honda-mbiaꞌ no fatu. Ruma mate fai, huu atahori horo banggi rua ao nara. Ruma mateꞌ fai, huu nenetatiꞌ no fela tafaꞌ. Ruma rasodꞌa toꞌa-tataaꞌ de pakeꞌ a bua-baꞌu mia banda rouꞌ, huu atahori tao doidꞌoso ma raꞌasususaꞌ se, losa use-oi hendi se,
Megköveztettek, kínpróbát szenvedtek, szétfűrészeltettek, kardra hányattak, juhoknak és kecskéknek bőrében bujdostak, nélkülözve, nyomorgattatva, gyötörtetve,
38 de rela reu leo sia mamana rouꞌ, sia leteꞌ ra, sia luat, ma ndola-ndolaꞌ ra. Atahori raloe-radꞌae se, ma use-oi se reu leo sia mamana nda maloleꞌ sa. Tao-tao te atahori naa ra rasodꞌaꞌ ndoos, dadꞌi ara maloleꞌ lenaꞌ atahori laen ra.
A kikre nem volt méltó e világ, bujdosva pusztákon és hegyeken, meg barlangokban és a földnek hasadékaiban.
39 Lamatuaꞌ koa-boꞌu basa se, huu ara ramahere neu E. Te losa mamate nara o, ara nda feꞌe simbo saa fo Lamatuaꞌ helu-fuliꞌ a sa.
És mindezek, noha hit által jó bizonyságot nyertek, nem kapták meg az ígéretet.
40 Ana nae tao tungga hehelu-fufulin, nendiꞌ dala maloleꞌ lenaꞌ. Huu Ana nau fo basa hita tasodꞌa takandoo taꞌabꞌue to E: naeni hita, fo aleꞌ ia tahine Kristus ena, to sira mana mate mia lele uluꞌ ra.
Mivel Isten mi felőlünk valami jobbról gondoskodott, hogy nálunk nélkül tökéletességre ne jussanak.
