< Nyingnam 28 >

1 Vdwlo ngonu dvpw lo linpv kudw, ngonu chintoku vv Malta bokpin vkunyi vla.
Καὶ διασωθέντες τότε ἐπέγνωσαν ὅτι Μελίτη ἡ νῆσος καλεῖται.
2 Mooku gv nyi vdwv ngonua achialv bv ajinarum bv ritoku. Hoka nyido ngv hoto okv achialvbv sikarto, vkvlvgabv bunu vmv parto la okv ngonu mvnwng nga higu motoku.
οἱ δὲ βάρβαροι παρεῖχον οὐ τὴν τυχοῦσαν φιλανθρωπίαν ἡμῖν· ἀνάψαντες γὰρ πυρὰν προσελάβοντο πάντας ἡμᾶς διὰ τὸν ὑετὸν τὸν ἐφεστῶτα καὶ διὰ τὸ ψῦχος.
3 Paul takiotaram rvkgo darkamto okv vmv partoku vmvgv agu lokv hinla ikula Tabw sogo linto okv ninyigv laak lo leedak lwkto.
συστρέψαντος δὲ τοῦ Παύλου φρυγάνων πλῆθος καὶ ἐπιθέντος ἐπὶ τὴν πυράν, ἔχιδνα ἀπὸ τῆς θέρμης διεξελθοῦσα καθῆψε τῆς χειρὸς αὐτοῦ.
4 Mooku gv nyi vdwvka kaaria nyatoku Paul gv laak lo tabw sogo bvyo dubv kaatola okv bunu mimisitoku, “So nyi si gwngrw siyin gunyi, hv svmasa lo simato, vbvritola vjak sinamv ninyia topu kumare.”
ὡς δὲ εἶδον οἱ βάρβαροι κρεμάμενον τὸ θηρίον ἐκ τῆς χειρὸς αὐτοῦ, ἔλεγον πρὸς ἀλλήλους· πάντως φονεύς ἐστιν ὁ ἄνθρωπος οὗτος, ὃν διασωθέντα ἐκ τῆς θαλάσσης ἡ Δίκη ζῆν οὐκ εἴασεν.
5 Vbvritola Paul oguka ungv gvvmabv okv ninyigv laak lokv tabw am vmvlo orlwkto.
ὁ μὲν οὖν ἀποτινάξας τὸ θηρίον εἰς τὸ πῦρ ἔπαθεν οὐδὲν κακόν·
6 Bunu ninyia biungridw okv dvminmabv tapv la siridw vla kaaria nyato. Vbvritola achialvbv kaariaro kochingbv okv ninyia oguka riku mato, bunu mvngkur la okv minto, “hv Pwknvyarnv ako!”
οἱ δὲ προσεδόκων αὐτὸν μέλλειν πίμπρασθαι ἢ καταπίπτειν ἄφνω νεκρόν. ἐπὶ πολὺ δὲ αὐτῶν προσδοκώντων καὶ θεωρούντων μηδὲν ἄτοπον εἰς αὐτὸν γινόμενον, μεταβαλλόμενοι ἔλεγον θεὸν αὐτὸν εἶναι.
7 Adu yomaku mooku lo ho Puplius gv rongo mooku meego dooto, bokpin gv nyigam kaiyachok nvgo. Hv ngonua alvbv aamuto ayala okv ninyi gvlo ngonu alu loum gv nyen bv ritoku.
Ἐν δὲ τοῖς περὶ τὸν τόπον ἐκεῖνον ὑπῆρχε χωρία τῷ πρώτῳ τῆς νήσου ὀνόματι Ποπλίῳ, ὃς ἀναδεξάμενος ἡμᾶς τρεῖς ἡμέρας φιλοφρόνως ἐξένισεν.
8 Puplius gv abuv gadw lo karto, chilirampin lvvmala okv eeching chila Paul ninyigv karchung bv aatoku, ninyi, kumtoku, ninyigv laakv lakpo tvla okv ninyi mvpu jitoku.
ἐγένετο δὲ τὸν πατέρα τοῦ Ποπλίου πυρετοῖς καὶ δυσεντερίῳ συνεχόμενον κατακεῖσθαι· πρὸς ὃν ὁ Παῦλος εἰσελθὼν καὶ προσευξάμενος καὶ ἐπιθεὶς τὰς χεῖρας αὐτῷ ἰάσατο αὐτόν.
9 Vdwlo sibv ripvkudw, bokpin gv kvvbi lvvmanv mvnwng ngv aakumto okv mvpu toku.
τούτου οὖν γενομένου καὶ οἱ λοιποὶ οἱ ἔχοντες ἀσθενείας ἐν τῇ νήσῳ προσήρχοντο καὶ ἐθεραπεύοντο·
10 Bunu mvnwng ngv ngonua amin awgo jitoku, vdwlo ngonu durup pvkudw, mooying vngtunglo ngonu ogugo mvngrung pvkudw bunu um vvpv jitoku.
οἳ καὶ πολλαῖς τιμαῖς ἐτίμησαν ἡμᾶς καὶ ἀναγομένοις ἐπέθεντο τὰ πρὸς τὴν χρείαν.
11 Poolu pwkgum gv koching lo ngonu svpwlo vngraptoku Alekjandaria lokv aanvgo vbv minamgo “Pwknvyarnv anyi vnamgo,” ho gv bokpin lo kamching vdwa ho doonvgo.
Μετὰ δὲ τρεῖς μῆνας ἀνήχθημεν ἐν πλοίῳ παρακεχειμακότι ἐν τῇ νήσῳ, Ἀλεξανδρίνῳ, παρασήμῳ Διοσκούροις,
12 Ngonu Sirakas gv Pamtv lo vngchi toku okv alu loum go dootoku.
καὶ καταχθέντες εἰς Συρακούσας ἐπεμείναμεν ἡμέρας τρεῖς·
13 Hokv ngonu vngrap la okv Regiam gv pamtv lo vngchi toku. Logo nvngaku dooriv mooko peelvbv rirapto, okv ngonugv Putioli banggu lo aalwk la lonyi lo.
ὅθεν περιελθόντες κατηντήσαμεν εἰς Ῥήγιον, καὶ μετὰ μίαν ἡμέραν ἐπιγενομένου νότου δευτεραῖοι ἤλθομεν εἰς Ποτιόλους·
14 Ngonu mvngjwngnv meego kaapato hoka bunu minto hopta go lvkobv doola bvkv ngonua vla, vkvlvgabv ngonu Rom bv vngtoku.
οὗ εὑρόντες ἀδελφοὺς παρεκλήθημεν ἐπ᾽ αὐτοῖς ἐπιμεῖναι ἡμέρας ἑπτά, καὶ οὕτως εἰς τὴν Ῥώμην ἤλθομεν.
15 Rom gv mvngjwngnv vdwa ngonugv lvkwng bv tvvpato okv aduadu gv Appius gv banggu bajar lokv okv hotel Tri Inns vnamgo ngonua paamuto. Vdwlo Paul bunua kaapa pvkudw, hv Pwknvyarnvnyi hartv toku okv kairungbv mintvmiru toku.
κἀκεῖθεν οἱ ἀδελφοὶ ἀκούσαντες τὰ περὶ ἡμῶν ἐξῆλθον εἰς ἀπάντησιν ἡμῖν ἄχρις Ἀππίου φόρου καὶ Τριῶν ταβερνῶν, οὓς ἰδὼν ὁ Παῦλος εὐχαριστήσας τῷ Θεῷ ἔλαβε θάρσος.
16 Vdwlo ngonu Rom lo vngchi pvkudw, Paulnyi atubonga dongu sumu toku sipai a ninyia dakgv motola.
Ὅτε δὲ ἤλθομεν εἰς Ῥώμην, ὁ ἑκατοντάρχης παρέδωκε τοὺς δεσμίους τῷ στρατοπεδάρχῃ· τῷ δὲ Παύλῳ ἐπετράπη μένειν καθ᾽ ἑαυτὸν σὺν τῷ φυλάσσοντι αὐτὸν στρατιώτῃ.
17 Alu loum gv koching bv Paul goklwkto Jius vdwgv rigv nvnga paami sidubv. Vdwlo bunu aakum tokudw, hv minto bunua, ngoogv Israel gv ajin richam vdwv, ngo ogugo gungnying malachin ngonugv nyi vdwv vmalo abuapa gv ridungsingdung rinama, ngo Jerusalem gv patwk lo tumto okv Roman vdwlo jilwkto.
Ἐγένετο δὲ μετὰ ἡμέρας τρεῖς συγκαλέσασθαι τὸν Παῦλον τοὺς ὄντας τῶν Ἰουδαίων πρώτους· συνελθόντων δὲ αὐτῶν ἔλεγε πρὸς αὐτούς· ἄνδρες ἀδελφοί, ἐγὼ οὐδὲν ἐναντίον ποιήσας τῷ λαῷ ἢ τοῖς ἔθεσι τοῖς πατρῴοις δέσμιος ἐξ Ἱεροσολύμων παρεδόθην εἰς τὰς χεῖρας τῶν Ῥωμαίων·
18 Nga tvvkaro kochingbv, Roman vdwv nga topu nwngtoku, ogulvgavbolo bunu hoka nga mvki dubv oguguka mapa matoku.
οἵτινες ἀνακρίναντές με ἐβούλοντο ἀπολῦσαι διὰ τὸ μηδεμίαν αἰτίαν θανάτου ὑπάρχειν ἐν ἐμοί.
19 Vbvritola vdwlo Jius vdwv maakv vpvdw sum, ngo kwngkwng alvbv dvbvyachoknyi koodwkkrwkla kooto, ngoogv atu nyi vdwa ngo gungnying go lwksu majeka.
ἀντιλεγόντων δὲ τῶν Ἰουδαίων ἠναγκάσθην ἐπικαλέσασθαι Καίσαρα, οὐχ ὡς τοῦ ἔθνους μου ἔχων τι κατηγορῆσαι.
20 Vkvlvkwngbv ngo nam kaarwk sila okv lvkobv mindunv. Ogulvgavbolo ngo silu Israel nyi mvnwng gv mvngtinnam ninyigv lvgabv ngo laak gv rvngja sum gvvdunv.
διὰ ταύτην οὖν τὴν αἰτίαν παρεκάλεσα ὑμᾶς ἰδεῖν καὶ προσλαλῆσαι· ἕνεκεν γὰρ τῆς ἐλπίδος τοῦ Ἰσραὴλ τὴν ἅλυσιν ταύτην περίκειμαι.
21 Bunu ninyia mintoku, “Ngonu Judia lokv siti guka paama noogv lvkwnglo, ngonugv nyi akonvka Judia lokv aanv ngv ogu yunying alvmanv goka gvvlwkma noogv lvkwng lo.
οἱ δὲ πρὸς αὐτὸν εἶπον· ἡμεῖς οὔτε γράμματα περὶ σοῦ ἐδεξάμεθα ἀπὸ τῆς Ἰουδαίας, οὔτε παραγενόμενός τις τῶν ἀδελφῶν ἀπήγγειλεν ἢ ἐλάλησέ τι περὶ σοῦ πονηρόν.
22 Vbvritola ngonu tvvnwngdo noogv mvngnam am, ogulvgavbolo ngonu chindo nyi mvnwng ngv noogv so apum sum gungnying bv mindu.
ἀξιοῦμεν δὲ παρὰ σοῦ ἀκοῦσαι ἃ φρονεῖς· περὶ μὲν γὰρ τῆς αἱρέσεως ταύτης γνωστόν ἐστιν ἡμῖν ὅτι πανταχοῦ ἀντιλέγεται.
23 Vkvlvgabv bunu alu go mirw pvvtoku Paulnyi paami sidubv, okv bunu nyitwng ngv alu lo aakumto Paul ogolo doopvdw. Arukamchi lokv arium lobv hv minjito ninyigv doina Pwknvyarnv gv Karv lvkwng lo, hv gwngkwto bunua Jisunyi mvngjwng modubv Moses gv Pvbv lokv okv nyijwk vdwgv lvknama minvla.
Ταξάμενοι δὲ αὐτῷ ἡμέραν ἧκον πρὸς αὐτὸν εἰς τὴν ξενίαν πλείονες, οἷς ἐξετίθετο διαμαρτυρόμενος τὴν βασιλείαν τοῦ Θεοῦ πείθων τε αὐτοὺς τὰ περὶ τοῦ Ἰησοῦ ἀπό τε τοῦ νόμου Μωϋσέως καὶ τῶν προφητῶν ἀπὸ πρωῒ ἕως ἑσπέρας.
24 Kvvgonv bunu mvngjwngto ninyigv minam lokv, vbvritola kvvgonv mvngjwngjvjv kuma toku.
καὶ οἱ μὲν ἐπείθοντο τοῖς λεγομένοις, οἱ δὲ ἠπίστουν.
25 Vkvlvgabv bunu vngyu rapto, bunugv pingkolo tolwktoak minsu mabv rila, ho koching nga Paul gaamgo mindvto, Darwknv Dowv jvjvbv mindunv noogv abuapa nga nyijwk Aijaya lokv!
ἀσύμφωνοι δὲ ὄντες πρὸς ἀλλήλους ἀπελύοντο, εἰπόντος τοῦ Παύλου ῥῆμα ἕν, ὅτι καλῶς τὸ Πνεῦμα τὸ Ἅγιον ἐλάλησε διὰ Ἡσαΐου τοῦ προφήτου πρὸς τοὺς πατέρας ἡμῶν λέγον·
26 Hoka hv mintoku, ‘Vngla okv minji lak so nyi sum: Nonu tvvre okv tvvriare, vbvritola vdwloka tvvchinma; nonu kaare okv kaariare vbvritola vdwloka kaachin mare,
πορεύθητι πρὸς τὸν λαὸν τοῦτον καὶ εἶπον· ἀκοῇ ἀκούσετε καὶ οὐ μὴ συνῆτε, καὶ βλέποντες βλέψετε καὶ οὐ μὴ ἴδητε·
27 Ogulvgavbolo so nyi vdwsi mvngchin madu, okv bunu tvvnwng mabv tvvdu okv kaanwng mabv kaadu. Ho manv guilo, bunugv nyikv kaapare, bunugv nyarung ngv tvvpare, bunu mvngchin riku, okv bunu ngo gvlo aalwkre, Pwknvyarnv minto, okv ngo bunua mvpure.”’
ἐπαχύνθη γὰρ ἡ καρδία τοῦ λαοῦ τούτου, καὶ τοῖς ὠσὶ βαρέως ἤκουσαν, καὶ τοὺς ὀφθαλμοὺς αὐτῶν ἐκάμμυσαν, μήποτε ἴδωσι τοῖς ὀφθαλμοῖς καὶ τοῖς ὠσὶν ἀκούσωσι καὶ τῇ καρδίᾳ συνῶσι καὶ ἐπιστρέψωσι, καὶ ἰάσομαι αὐτούς.
28 Okv Paul minyabv mintoku: “Nonuno chinto laka, Vkvlvgabv, ho Pwknvyarnv gv Turnam doinv Jentail vdwlo jilwk toku. Bunu vdwv tvvriare!”
γνωστὸν οὖν ἔστω ὑμῖν ὅτι τοῖς ἔθνεσιν ἀπεστάλη [τοῦτο] τὸ σωτήριον τοῦ Θεοῦ, αὐτοὶ καὶ ἀκούσονται.
29 Paul gv minro kochingbv, Jius vdwv bunugv pinkolo achialvbv larmi sudula vngyu toku.
καὶ ταῦτα αὐτοῦ εἰπόντος ἀπῆλθον οἱ Ἰουδαῖοι πολλὴν ἔχοντες ἐν ἑαυτοῖς συζήτησιν.
30 Anying nyingnyi go Paul atubongv dookudaku go morko jila doosuto, okv hoka Paul nyi vdwa yvvbunudw ninyia kaabv aanv mvnwng nga alvrungbv aamuto.
Ἔμεινε δὲ ὁ Παῦλος διετίαν ὅλην ἐν ἰδίῳ μισθώματι καὶ ἀπεδέχετο πάντας τοὺς εἰσπορευομένους πρὸς αὐτόν,
31 Hv tamsar rapto Pwknvyarnv gv Karv gv lvkwngbv okv minji rapto Ahtu Jisu Kristo gv lvkwng bv, mvngrw alvbv okv mintup minchi kaamabv.
κηρύσσων τὴν βασιλείαν τοῦ Θεοῦ καὶ διδάσκων τὰ περὶ τοῦ Κυρίου Ἰησοῦ Χριστοῦ μετὰ πάσης παρρησίας ἀκωλύτως.

< Nyingnam 28 >